A Szovjetunió szétbomlasztói
2009. augusztus 23. 10:38 Lagzi Gábor
Korábban
Népfrontos Lettország
Lettországban a rendszerváltás motorja, akárcsak a többi balti államban, a Népfront (Tatutas Frontas) volt, amely 1988 nyarán alakult meg, és működésének legelején valójában nem a Szovjetunióból való elszakadást tűzte zászlójára, hanem a lenini koncepcióra épülő politikai, gazdasági és kulturális szuverenitás visszaszerzését. A szervezet vetélytársa lett a jobboldali, nacionalista és kommunistaellenes Lett Nemzeti Függetlenségi Mozgalom (LNNK), amely a függetlenség (pontosabban a két világháború közötti államiság) azonnali visszaállítása mellett szállt síkra, követelését pedig számos, többezres tömeget megmozgató tüntetéssel nyomatékosította. Ennek ellenére 1989-1990 folyamán a lett politikai elit (törvényhozás, kormányzat) nem gondolkodott a szovjet államtól való teljes elszakadásban.
Hasonlóan Észtországhoz, a jelentős bevándorlás és a betelepítések miatt (1989-re Lettország lakosságának csupán 52%-a tartozott a többségi lett nemzethez) a legfontosabb téma a rendszerváltás éveiben az állampolgárság kérdése volt. Az antikommunista szervezetek (pl. az LNNK) csak a két világháború előtti lakosoknak adtak volna állampolgárságot, míg a Népfront az ún. „zéró opció” mellett szállt síkra, azaz minden állandó lakos kaphatott volna állampolgárságot.
A vilniusi esethez hasonlóan, 1991 januárjában a Moszkva erővel próbálta megregulázni, megfélemlíteni a helyieket, amikor is egy OMON- (belügyi) alakulat megtámadta a lett belügyminisztérium épületét. Az épület védelmében öt fő veszítette életét. Ám a lakosságot már nem lehetett eltántorítani a függetlenségtől – erről tanúskodtak a márciusi népszavazás eredményei is. A voksoláson – 87%-os részvétel mellett – a résztvevők 73%-a támogatta a függetlenséget, 24%-a pedig elutasította azt (1,6% szavazat érvénytelennek bizonyult).
Az adatokból kiderül, hogy az oroszajkúak egy része is a függetlenség mellett állt ki (pl. Rigában, ahol az oroszajkúak többségben voltak, a részvétel 84%-os volt, és 60% szavazott az igenre). Lettország parlamentje, egy nappal az észt deklaráció után, augusztus 21-én nyilvánította ki állami függetlenségét, az 1922-ben elfogadott Alkotmány alapján.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.