Esős és hideg nyarak erősítették a pestisjárvány hatását
2010. március 30. 11:16
A fekete halál néven ismert járvány a 14. században az európai népesség közel egyharmadával végzett. Lehetséges, hogy a kor klimatikus viszonyai is segítették a kór terjedését – derül ki egy nemrég közzétett német tanulmányból.
Korábban
Dr. Ulf Büntgen, a svájci Szövetségi Erdő, Hó és Tájkutató Intézet (WSL) munkatársa szerint klimatikus szempontból a kései középkor nagyon egyedi volt, hiszen egyes periódusokban kiemelten esős nyarak voltak. Ennek megállapításában Dr. Jan Esper, a mainzi Johannes Gutenberg egyetem professzora szerint a tölgyfák évgyűrűinek vizsgálata segített.
A bonni, gießeni, göttingeni, büntgeni és esseri egyetemek munkatársai közös kutatásukban első alkalommal vázolták fel az elmúlt 1000 év nyarainak szárazabb és esősebb időszakait. Az ebből írt tanulmány (Tree-ring indicators of German summer drought over the last millennium) a Quaternary Science Reviews legújabb számában jelent meg.
Ebből megtudhatjuk, hogy a vizsgálathoz 953 különböző famintát használtak, amelyek nagyjából lefedik az elmúlt 1000 évet, illetve Németország mai területét is. A tesztek rámutattak: a kései középkorban két esősebb időszak voltak Közép-Európában, amelyet 1300-1340 között forró nyarak szakítottak meg. Az 1350-70 közti periódus újból esősebb volt, és ez segíthette a pestisjárvány terjedését is. Ezt aztán fokozatos felmelegedés követte, és egészen a 18. század elejéig tartott. Akkor megint esősebb volt az idő, amit végül az elmúlt 200 év viszonylag szárazabb időszaka követett.
A szakemberek reményei szerint eredményeik sokban hozzájárulhatnak a korszak, illetve a járványok, éhínségek, és klimatikus viszonyok jobb megértéséhez. Az egyetemek közti összefogás azonban nem ért véget, és a jövőben a fekete halál pusztításait próbálják meg közösen tanulmányozni majd.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap