Menő lett Konfuciusz a kommunista Kínában
2010. május 11. 08:22 MTI
Négy évtizede még öngyilkossággal ért volna fel Pekingben akárcsak kiejteni is Konfuciusz (i.e. 551 - i.e. 479) nevét. Ő volt a reakciós ellenség, és minden kínait az ellene folytatandó harcra buzdítottak. Mi sem jelzi jobban az idők változását, mint hogy ma az országot vezető Kínai Kommunista Párt (KKP) egy olyan Konfuciuszt dicsőítő filmet támogat, amely a bölcset agyafúrt katonai vezetőként és a humanista értékek védelmezőjeként mutatja be.
Korábban
Az 1966-76-os kulturális forradalomban a Konfuciusz követője címke a politikai ellenfelek megbélyegzésére szolgált, ma a konfucianizmusnak legitimebb politikai célt szánnak: tanításaival a politikai hatalom erkölcsi bázisának megteremtéséhez kívánnak hozzájárulni - fejtette ki véleményét a párizsi Le Monde hasábjain Daniel A. Bell, a Kínában oktató kanadai Ázsia-szakértő.
A kommunizmus már nem lelkesíti a kínaiakat, és egyre többen vélik úgy, hogy mást kell keresni helyette, olyasmit, ami legalább részben a kínai hagyományokból eredhet - erre pedig a konfucianizmus tűnik a legalkalmasabbnak.
A szakértő szerint a párt idősebb káderei, akik a hagyományok maoista elutasításának szellemében nevelődtek, ellenzik olyan ideológia elfogadását és felhasználását, amely a szigorú marxizmuson kívül áll, viszont a fiatalabb, negyven-ötvenéves pártemberek általában támogatják az újító törekvéseket, és az idő nekik dolgozik. Mint rámutatott, nem szabad szem elől téveszteni, hogy a 76 milliós tagságú KKP változatos összetételű, szerteágazó és óriási szervezet. Maga a párt is mind több teret biztosít a különböző eliteknek, a legbriliánsabb diákok közül toboroz tagokat, márpedig a tanultabb káderek növekvő szerepe elő fogja segíteni a konfuciánus értékek nagyobb térhódítását.
Ez azonban nem csupán a pekingi kormány akaratát tükrözi, hanem azt is, hogy a hatóságok olyan fejlődési folyamatra reagálnak, amely akaratuktól független. A konfuciánus értékek iránt mind nagyobb érdeklődést mutatnak az egyetemi körökben és a kínai "civil társadalomban". Konfuciusz egyes hívei még alkotmányos reformok gondolatát is felvetik a politikai rendszer humanizálására - ecsetelte Bell.
A nyugati megfigyelők nehezen fogadják el annak a gondolatát, hogy a konfucianizmus nyithatna utat a humanista és progresszív politikai reformok felé az ázsiai országban. Ez érthető annak fényében, hogy a 20. században Kínában mind a haladó, mind a marxista ideológia a Nyugatra hivatkozott, ami persze hízelgett a nyugatiaknak. Így hát kevéssé lelkesednek azért, hogy Kína ma saját hagyományaival akar büszkélkedni.
A konfuciánus reneszánsz nem teljesen ellentétes a nyugati liberális erkölccsel, ugyanakkor alternatívát kínál a nyugati politikai erkölcs helyett - írta a szakértő, hozzáfűzve: ezt sokan tévesen úgy értelmezik, hogy a nyugati demokrácia kisebb elfogadottsága a tekintélyuralom nagyobb mértékű elfogadását hordozza magában. Ez a szembeállítás azonban a szerző szerint bezárná a konfucianizmus által inspirált politikai reformerek előtt feltárulkozó, biztatónak tűnő távlatokat.
A konfuciánus reformerek hívei a nagyobb kifejezési szabadságnak, viszont nem a választási versengést tekintik a megfelelő mechanizmusnak a legfőbb vezetők kiválasztására. Olyan politikai eszméket szorgalmaznak, amelyek nem csak a nemzeti szavazóbázist vennék tekintetbe, hanem mindazok érdekeit, akiket a kormánypolitika érint - beleértve a jövő nemzedékeket és a külföldieket is. Ehhez szerintük a legméltóbbakat kell a vezető posztra emelni.
Az utóbbi évtizedben a konfuciánus értelmiségiek politikai javaslatai főleg a demokrácia "nyugati" és a meritokrácia (az érdemeken alapuló elit) "konfuciánus" értékeinek összebékítésére irányultak, egyebek között pályázati úton, vizsgák révén kiegészített törvényhozások létrehozásával, a megválasztott törvényhozók vizsgáztatásával vagy éppen a választók konfuciánus kultúrájának értékelésével.
Mindez fantáziálásnak tűnhet, de nem feltétlenül irreálisabb törekvés, mint a nyugati típusú liberális demokráciába történő kínai átmenetre vonatkozó egyéb forgatókönyvek. Politikai értelemben az emberek többsége azt gondolja, hogy Kínának jobban kellene hasonlítania a Nyugatra. "De eljöhet a nap, amikor talán mi fogjuk remélni, hogy a Nyugat egyszer majd jobban hasonlít Kínára" - zárta okfejtését a professzor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be
- Pénzhiány és bosszúvágy vezetett a Bizánci Birodalom hanyatlásához
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 2024.04.26.
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 2024.04.26.