Sztár vagy celeb volt Szent László?

Ő vezette volna az első keresztes hadjáratot

Az ereklyetartó Szent László portréját ábrázolja. Az arc tekintélyt parancsol, a mellrészt sodronyzománc díszítés teszi egyedülállóvá. A hermába a kor szokásai szerint a szentté avatáskor helyezték el a csontmaradványokat, amelyek mindig olyan alakú tartóba kerültek, ahonnan származtak: a lovagkirály fejcsontja ezért kapott fej alakú ereklyetartót, a Zágrábban őrzött karcsontját ugyanakkor kar alakúban tárolják.

Érdekes kérdés, hogy miként alakult Szent László kultusza az idők során. Krónikák, történeti munkák emlékeznek meg arról, hogy a középkorban országosan elterjedt a személye iránti tisztelet. Váradot magyar Compostellának nevezték, annyian zarándokoltak sírjához. A király európai ideál volt, a lovagi erények megtestesítője. Kevesen tudják, hogy ő vezette volna az első keresztes hadjáratot a Szentföldre, ha nem ragadja el a halál. Nevét számos település vette fel, és viseli azóta.

Számos legenda övezi a személyét. Középkori templomokban a történelmi Magyarország határvidékén freskókon örökítettek meg olyan történeteket, amelyeknek ő volt a főhőse. A legismertebb közülük a kun harcos elleni párviadal. A lovagkirály győzedelmeskedett, és ezzel a veszélybe került magyar lányt megmentette.

A herma győri kultusza az 1763-s földrengés idején erősödött meg. Akkor körmenetben vitték végig az ereklyetartót a városon - és a nagyobb földrengés Győrt elkerülte. A település megmenekülését Szent László közbenjárásának tulajdonították.

Ünnepét azóta minden évben megtartják, és a rendszerváltás óta már nem a bazilika falain belül, hanem újból városi körmenetben hordozzák végig a szent király ereklyéjét. Így lesz ez szombaton is a püspöki szentmisét követően. Az ünnepi díszközgyűlésen pedig a Szent László-érmeket adják át a város közügyeiért fáradhatatlanul tevékenykedő személyiségeknek.

Kiss Tamás szerint jó lenne összefogni a Szent László városokat, Nyitrát, ahol meghalt, Nagyváradot, ahol eltemették, és a hermát őrző Győrt annak érdekben, hogy egymásra építhessék a megemlékezéseket.

Igaza van azoknak, akik állítják, hogy a középkori Európa legjelentősebb ötvösművészeti remeke mai kifejezéssel fokozott hírverést, erőteljesebb marketinget és nagyobb érdeklődést érdemelne, hiszen Szent László az egyetlen olyan Árpád-házi király, akinek az arcvonásait hitelesen megőrizte valamilyen műtárgy.

Az első ábrázolás egyébként nagyváradi síremlékének fedkövén látható: azt olyan alkotó készítette, aki látta, ismerte a királyt. A hermát pedig a fedkőről mintázták. A király középkori templomfreskókon megjelenített arca mindenütt ugyanazokat a vonásokat mutatja, legyen a templom akár Délvidéken, akár Erdélyben vagy Kárpátalján. Valószínűsíthetően a herma lehetett a forrás, ahonnan a freskófestők merítettek.

Mit üzen a Szent László-i életmű a mának? Válaszul Kiss Tamás a herma portréját és a lovagkirály tekintetét idézi fel. A király fölfelé néz,az örök értékekre figyel, és tekintetével az örök értékek tiszteletére tanít bennünket.

1. Szentségtörés vagy modern értelmezés?
2. Ő vezette volna az első keresztes hadjáratot

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt