Megfejtették David Livingstone 140 éves levelét
2010. július 5. 13:01 MTI
Brit és amerikai tudósoknak sikerült megfejtetniük a nagy Afrika-kutató, David Livingstone (1813-1873) egy 140 évvel ezelőtt írt levelét.
Korábban
A levél mindeddig olvashatatlan volt, egyrészt a skót misszionárius hevenyészett kézírása miatt, illetve azért, mert az afrikai bogyós gyümölcsből készült tinta szinte majdnem elmosódott a papíron.
A levelet Livingstone egy közeli barátjának, Horace Wallernak írta, amikor az 1860-as évek végén, az 1870-es évek elején a Nílus folyó forrását kereste Közép-Afrikában. 1866-ban indult útnak. A levél 1871-ben kelteződött, amikor a kutató a jelenlegi Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Bambarre-ban ragadt hosszú időre. Messze volt még céljától, expedíciója tagjainak többsége vagy meghalt, vagy elhagyta a csapatot. Livingstone tüdőgyulladásban, magas lázban és súlyos bőrbetegségben szenvedett.
Mivel nem érkezett külső segítség, hite és meggyőződése ellenére arab rabszolga-kereskedőktől kellett támogatást kérnie. Betegsége és a reménytelenség annyira ledöntötte lábáról, hogy hallucinálni kezdett. "Ekkora majdhogynem megőrült" - mondta Debbie Harrison, a londoni Birckbeck egyetem kutatója.
Amikor otthon már évek óta nem hallottak róla, több keresőcsoport is útnak indult. Végül a Tanganyika-tónál talált rá Henry Morton Stanley újságíró, akit a New York Herald újság küldött felkutatására 1869-ben. A Tanganyika-tó partján 1871 novemberében hangzott el a híres mondat: „Dr Livingstone, nemdebár?”. Stanley volt az, aki a levelet valószínűleg elhozta Wallernak. A dokumentum azóta kikerült a látószögből, mígnem 1966-ben egy aukción bukkant fel, ám akkor már olvashatatlan volt.
A levél része annak a projektnek, amely Livingstone 1870-71-ben írt naplóját akarja eredetiben kiadni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20