2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kínai flottát keresnek Kenya partjainál

2010. július 27. 10:56 The Guardian

Egy tizenegy főből álló kínai régészcsoport érkezett meg Kenyába, hogy a kelet-afrikai ország partjainál elsüllyedt Ming-kori hajóroncs nyomára bukkanjon, amely a 15. században létesített kereskedelmi kapcsolatok részleteibe engedne betekintést.

A hároméves, kétmillió fontos költségvetésű program a tervek szerint a turistaparadicsomnak számító Lamu és Malindi városára fog koncentrálódni, amellyel a szakemberek a két ország közös történelmének eleddig ismeretlen fejezetére kívánnak fényt deríteni.

A feltételezhetően a Ming-dinasztia hatalmas armadájába tartozó hajót 1418-ban a legendás Cseng Ho kormányozta Malindi felé. Egy kenyai legenda szerint – amelyet DNS-tesztek is bizonyítottak – a hajótörést szenvedett utasok közül néhányaknak sikerült kiúsznia a partra, majd miután kioltották a falu életét megkeserítő piton életét, az afrikaiak megbecsülésük jeléül megengedték, hogy az idegenek az országban maradjanak. A hajó megmaradt legénységének tagjai kenyai asszonyokat vettek feleségül, megteremtve a mai is létező kínai-afrikai közösség alapjait.

A Kínai Nemzeti Múzeummal és a Pekingi Egyetemmel együtt dolgozó Idle Farah, a Kenyai Nemzeti Múzeum igazgatója szerint a hajóroncsot Lamu szigete mellett sikerült azonosítani. „A portugál és arab hajók útvonalait már régóta tudjuk dokumentálni” – mondta az igazgató. „Reményeink szerint a hajóroncs megvizsgálásával most már Kína és Kelet-Afrika első kapcsolatfelvételét is pontosíthatjuk” – tette hozzá.

A projekt annak a kormányzati erőfeszítésnek a részét képezi, amely Cseng eredményeit kívánja reflektorfénybe állítani. Peking szerint ugyanis a muszlim hajós felfedezőútjai az Indiai- és a Csendes-óceánon évtizedekkel korábban történtek, mint Kolumbusz vagy Vasco da Gama utazásai. A kínai feljegyzések tanúsága szerint Cseng 1405-ben hajózott ki először, hétszer ért partot Délkelet-Ázsiában, Indiában, a Közel-Keleten és Afrikában, összesen háromszáz hajós flottával és harmincezer fős legénységgel.

A hajóskapitány rendszerint a kínai császár ajándékait – köztük aranyat, selymet és porcelánt – osztotta szét vendéglátói között, míg cserébe elefántcsontot, mirhát, zebrát és tevét kapott. A legnagyobb érdeklődést azonban egy zsiráf váltotta ki, amelyet állítólag Malindi szultánja ajándékozta a császárnak, de kérdés, hogy az állat pontosan hogyan jutott el a birodalomba; egy feljegyzés szerint Bengál uralkodóján keresztül, amely később Csenget arra ösztönözhette, hogy ezen felbuzdulva Kenyába hajózzon.

Herman Kiriama, a part menti régészeti kutatás vezetője elmondta, hogy a közös vállalkozás során először a szultán rezidenciáját próbálják beazonosítani, majd augusztus végén egy speciális kínai egység segítéségével a tengeri kutatást is megkezdik. A csapat bizakodó az elsüllyedt hajó lokalizációját illetően, ugyanis Cseng első utazásának hatszázadik évfordulója alkalmából 2005-ben már történtek kutatások a hely megállapítására.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár