Hollandia egy náci háborús bűnös kiadását kérte Berlintől
2010. december 1. 09:41 The Daily Mail
Hollandia európai elfogatóparancsot adott ki egy Németországban élő, 88 éves egykori náci kollaboráns ellen.
Korábban
Klass Carel Fabert a háború után életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de 1952-ben sikerült kereket oldania, majd Németországban telepedett le, ahol azóta háborítatlanul éli mindennapjait.
A világháború évei alatt az SS kötelékében való szolgálatáért német állampolgársággal jutalmazott férfi ellen most európai elfogatóparancsot adtak ki, ami az első lépés lehet a kiadatási eljárás megkezdésére.
A holland igazságszolgáltatás azonban nem tűnik bizakodónak, Berlin ugyanis számtalanszor adta jelét annak, hogy nem tűri, amikor külföldi kormányok az országa területén élő állampolgárai kiadatását kérelmezik – különösen igaz ez a náci bűntetteket elkövetőkre.
Faber – akinek bátyját 1948-ban végezték ki Hollandiában – szélsőjobboldali családból származik, amely melegen üdvözölte a náci Németország 1940. májusi invázióját. Bátyjával együtt csatlakozott a holland SS-hez, sőt, Klass az ellenálló hollandok ellen szerveződött kivégzőosztag tagjává avanzsált.
Az Ezüstfenyő hadműveletben való szerepvállalása mellett Faber Hollandia náci vezetője, Anton Mussert személyes testőrségébe is bekerült. A háború végéhez közeledve bátyjával együtt a Westerbork koncentrációs táborba került, ahol a lengyelországi megsemmisítő táborokba szállítandó hollandiai zsidókat tartották fogva.
A háború után Fabert 1947 júniusában, Hollandiában állították bíróság elé, tizenegyrendbeli gyilkosság vádjával. Bátyját kivégezték, Klass ítéletét azonban 1948-ban életfogytiglani börtönre változtatták. Négy év múlva hat társával együtt megszökött a bredai börtönből, majd Németországba utazott, ahol egy autógyárban kezdett el dolgozni.
2009. áprilisban a Simon Wiesenthal Központ az egyik legfontosabb, még szabadlábon levő náci háborús bűnösnek nyilvánította Fabert. Az év elején Izrael Berlin közbenjárását kérte az ügyben, Efraim Zuroff fő nácivadász pedig kijelentette, hogy Németország nem tekintheti a „felsőbb utasítást” a holokauszt rémtettei elleni legitim védekezésnek.
Németország augusztusban úgy döntött, Fabert legfeljebb emberölés miatt ítélhetik el, de a bűncselekmény elévülése miatt kijelentette: semmit sem tehet ez ügyben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került tegnap
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait tegnap
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra tegnap
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának tegnap
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 2024.05.13.