Sötét és füstös volt a kelták söre
2011. január 18. 11:43 Science News
Sötét színű, füstös, enyhén savanykás íze volt annak a sörnek, amelyet a mai Németország területén élt kelta közösségek fogyasztottak tivornyáikon – derült ki egy új kutatásból.
Korábban
Hat, egyenként 2550 éves, különleges módon megépített árok került feltárásra a németországi Eberdingen-Hochdorfnál, ahol kiváló minőségű árpamalátát, a sör egyik alapanyagát készítették – mondta el Hans-Peter Stika, a stuttgarti Hohenheim Egyetem archeobiológusa. A tíz évvel ezelőtt kiásott, több ezer elszenesedett árpaszem pontosan ilyen malátakészítésre alkalmas helyről került elő – számolt be a kutató az Archaeological and Anthropological Sciences legújabb számában.
Stika számos olyan eljárást reprodukált, amelyet a vaskori népek is használtak. A kelta helyszínen talált maláta létezése felől való megbizonyosodás után a kutató malátakészítő technikákat rekonstruált, hogy meghatározza, ez miként befolyásolta a sör ízét. A sörgyártás legkorábbi jelei a Közel-Keletről származnak, de meglehetősen ritkának számítanak a sörrel kapcsolatos régészeti bizonyítékok.
A kelta helyen a malátát egy erre speciálisan kialakított árokban beáztatták, majd kicsíráztatták. A szemeket az árok végén tűz segítségével kiszárították, ami végül füstös ízt és sötét színt kölcsönzött a malátának. Stika szerint a modern sörgyártással ellentétben a kelta nedűt fekete ürömmel, répamaggal vagy beléndekkel fűszerezték. „Ezek a hozzávalók egy teljesen más ízvilágot teremtettek, mint amihez ma hozzá vagyunk szokva” – vallja Stika, aki szerint a forró kövekkel való melegítés karamellás ízt adott az erjesztett kelta italnak.
Ugyanezen tanulmány egy másik érdekes adalékkal szolgál a sörgyártás-történet kedvelőinek. Nemrégiben ugyanis Berlin mellett egy 14. századi leégett középkori építményt tártak fel, amely 500 liter sör előállításához szükséges árpamalátát tartalmazott, és amelyet évszázadok óta használtak. Max Nelson, a kanadai Windsor Egyetem professzora egyetért Stika állításával, miszerint Eberdingen-Hochsdorfban folyt volna a malátakészítés, a malátát pedig Berlinben tárolták. A sörkészítés egyéb fázisai is ezeken a helyeken történt, ám Nelson szerint nem elképzelhetetlen, hogy erre valahol a közelben került sor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap