Bartók Szegeden
2011. február 24. 09:02 MTI
A százharminc esztendeje született zeneszerző és zongoraművész, Bartók Béla és Szeged kapcsolatát mutatja be korabeli dokumentumok, fényképek, kéziratok és kották segítségével az a kiállítás, amely mától látható a Somogyi könyvtárban.
Korábban
A fellelhető dokumentumok alapján Bartók Béla (1881-1945) összesen kilenc koncertet adott Szegeden, az elsőt 1910-ben, az utolsót 1939-ben - mondta a március 31-ig látható tárlat rendezője, Szerdahelyi Péterné.
Az első hangversenyt 1910. november 10-én rendezték a Tisza szálló hangversenytermében. Bartók Béla az esten Waldbauer Imrével és Kerpely Jenővel Beethoven, Brahms és Chopin műveit adta elő, s zeneszerzőként is bemutatkozott. Az első koncertet még nyolc követte, a belvárosi hotel mellett a virtuóz zongorista játszott még a Kass szállóban, a Szegedi Nemzeti Színházban és a Belvárosi moziban. Az utolsó, 1939. október 27-iki hangverseny helyszíne is a Tisza szálló volt, és ahogy a korabeli plakáton olvasható, ekkor Bartók Zathureczky Ede hegedűművésszel egy Beethoven-szonátát adott elő.
A koncertekről a város lapjaiban - a Szegedi Naplóban, a Szeged és Vidékében, valamint a Szegedi Friss Hírekben - számos kritika jelent meg: a beszámolók szerint Bartók Béla játéka bensőséges és igényes volt, s inkább ésszel játszott, mint szívvel. A cikket összevetve azonban kiderül: akadt olyan újságíró, aki elhallgatta, hogy volt olyan koncert, amely csak fél ház előtt zajlott. A kritikusok között akadtak neves írók, Csáth Géza már 1910-ben felismerte Bartók tehetségét, s felhívta a figyelmet arra, hogy követni kell a virtuóz művész pályafutását.
A komponista szegedi látogatásait - ahogy ez az újságcikkekben is olvasható - népdalgyűjtésre is fölhasználta. A városon belül és a környező településekre Szabadkára, Horgosra egy fiatal tanárjelölt, Balázs Béla is elkísérte. A kiállításon látható Bartók 1924-ben megjelent Magyar népdal című kötete, melyben szeged-alsóvárosi dalok is szerepelnek.
A tárlat külön szekciója számol be a komponista színpadi műveinek szegedi bemutatóiról. Az egyik legérdekesebb előadás A kékszakállú herceg vára című opera Harangozó Gyula rendezte előadása volt. A darabot 1944 februárjában mutatták be Varga Mátyás díszleteivel és Vaszy Viktor dirigálásával Kolozsvárott. A karnagy feljegyzései alapján - melyek az egyik kiállított kottában olvashatók - az operát az erdélyi városban öt-hat alkalommal játszották, majd 1946-ban Szegeden is előadták.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
