Húsz éve vonultak ki a szovjet csapatok Kelet-Európából
2011. június 20. 08:55 Múlt-kor, MTI
Korábban
NDK
A kelet-európai volt szocialista országok közül a Német Demokratikus Köztársaságban volt a legjelentősebb a szovjet katonai jelenlét: az Oderától nyugatra a hozzátartozókkal együtt több mint félmillió egyenruhást és polgári személyt állomásoztatott Moszkva. Az itteni csapatkivonás 1989. május 11-én kezdődött. Egy korábbi, egyoldalú szovjet döntés értelmében 1989. augusztus közepéig mintegy tízezer katona, ezer harckocsi és körülbelül 330 tüzérségi üteg hagyta el a keletnémet területeket.
1990. szeptember 12-én a két német állam, valamint a náci Németországot 1945-ben részekre osztó négy szövetséges hatalom külügyminiszterei az ún. 2+4-es tárgyalások eredményeként Moszkvában aláírták az újraegyesítendő ország szuverenitását helyreállító nemzetközi szerződést, s ezzel befejezettnek nyilvánították a háború utáni korszakot. A szerződés lehetővé tette az egységes Németország számára, hogy a NATO teljes jogú tagja legyen, legfeljebb 370 ezer fős hadsereget tartson fenn, de nukleáris, biológiai és vegyi fegyverrel nem rendelkezhetett. A megállapodás rögzítette azt is, hogy az NDK területén tartózkodó 380 ezer szovjet katona 1994 végéig hazatér, s ennek feltételeit - átképzésüket és lakásgondjaik megoldását - Bonn biztosítja annak a külön megállapodásnak a keretében, amelynek értelmében 15 milliárd márkát ad a Szovjetuniónak.
1990. október 2-án éjfélkor kikiáltották az egységes Németországot. Az egy hét múlva, október 9-én aláírt közös egyezmény többek közt 213 kaszárnya, 23 légikikötő és 15 nagyobb gyakorlótér folyamatos bezárásáról, valamint 700 repülőgép, kb. 4200 harckocsi és 2,6 millió tonnányi haditechnika és muníció Németországból történő elszállításáról rendelkezett. Az egykori NDK nagyvárosai közül 1991-ben Halléból és Magdeburgból távoztak végleg az odatelepített szovjet egységek, Türingiát 1992 novemberében, Szászországot 1993 februárjában hagyták el.
A volt szovjet haderő teljes kivonását az 1994. augusztus 31-i berlini ünnepségsorozat zárta le, amikor Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár együtt búcsúztatta a Németországból távozó orosz csapatok utolsó egységét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
- Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap