Olaszország szigorítja a műkincsrablók és -vandálok büntetését

A Navona-tér szökőkútjának szeptemberi rongálása után a római kormány rendeletet hozott a műemlékvédelem erősítéséről. Giancarlo Galan kulturális miniszter javaslatára a büntetőtörvénykönyvbe bevezetik a kulturális és környezeti vagyon rongálásának bűncselekményét egytől hat évig terjedő börtönbüntetéssel.

Az olasz sajtó szerint így rács mögé kerülhetnek akár tengerparti szállodák építői is. Bűncselekmény lett a kulturális vagyon lopása egytől hat évig terjedő börtönnel, öt-tízezer euró közötti pénzbírsággal. Hasonló börtönbüntetést szabhatnak ki illegális műkincs-kereskedelemért harmincezer euróig terjedő bírsággal.

Szigorú büntetés vár azokra is, akik bel- vagy külföldön eladják az olasz állami tulajdonban levő műkincseket: maximum három év börtön és hetvenhétezer euróig emelhető pénzbírság. „Abszurd volt, hogy eddig a világon páratlan műemlékek rongálói, eltulajdonítói soha egy napot sem töltöttek börtönben” - hangoztatta a sajtónak Galan.

A törvényerejű rendelkezések az ókori kriptákat kifosztó sírrablókra is vonatkoznak: két év börtönt kockáztat az, akit fémdetektorral találnak régészeti területen. A műkincshamisításért járó börtönbüntetés felső határát öt évre emelték, bírságát tízezer euróra. A műemlékvédelmi hatósági eljárás során elkobzott eszközök (járművek, hajók és repülőgépek) a csendőrség speciális műemlékvédelmi egységének tulajdonába kerülnek.

A Navona-téren a Fontana del Moro reneszánsz szökőkútját már helyreállították, az ötezer eurós restaurálási költséget a főpolgármesteri hivatal a tárgyalására börtönben váró vandáltól követeli.

1956

• Elhunyt Rácz Sándor
• Nem volt általános az amnesztia 1963-ban
• Maléterné vallomása
• A megtorlás iratai
• Rejtőző fondok – kései tanúságtételek