Megtalálhatták Da Vinci elveszett művét
2012. március 12. 15:41 MTI, Múlt-kor
Valóban Leonardo Da Vinci évszázadok óta nem látott mesterművének nyomaira bukkanhattak a munkájuk miatt világszerte sokat bírált kutatók egy firenzei palota falán.
Korábban
A nyomokat a Palazzo Vecchio egyik nagytermének falából, Giorgio Vasari egy freskója mögül szondák és mikrokamerák segítségével vett minták révén azonosították. A kutatók olyan fekete pigmenteket találtak a Vasari-freskó által eltakart falon, amelyeket a reneszánsz művész a Mona Lisánál is használt - vált ismertté hétfőn.
A kutatás már évtizedek óta folyik Maurizio Seracini, a San Diegó-i Egyetem művészettörténész professzora vezetésével. A szakember szerint az eredmények "nagyon bátorítók", de még nagyon sok munkát kell végezni ahhoz, hogy megoldódjon a rejtély. "A bizonyítékok azt mutatják, jó helyen keresgélünk" - fogalmazott Seracini.
A szakemberek firenzei sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták, a kutatás nem hozott még egyértelmű eredményt, további vegyi vizsgálatokra van szükség.
Utoljára a XVI. században tettek említést da Vinci Az anghiari csata című befejezetlen freskójáról, amely a legnevesebb firenzei szakértők szerint a csatajelenetet ábrázoló Giorgio Vasari-freskó alatt rejtőzik. Da Vinci a munkát 1505-ben kezdte meg az épületben, Vasari 1563-ban festette meg művét.
A vitatott kutatást vezető Seraciniről szó esik Dan Brown Da Vinci-kód című regényében. (A National Geographic a projekthez 250 ezer dollárral járult hozzá, hogy megkaphassa az első közlés jogát.) A kutatók a Palazzo Vecchio termében lyukakat fúrtak a Vasari-freskóba abban a reményben, hogy mikrokamerákkal megtalálhatják Leonardo véres csatajelenetét. Az általuk használt technológiát egy amerikai atomfizikus, Robert Smither fejlesztette ki, elsősorban rosszindulatú daganatok nagyfelbontású ábrázolásához.
Seracini meg van győződve arról, hogy Vasari megőrizte Leonardo munkáját oly módon, hogy a képet vékony fallal takarta le, és fölé festette saját művét, és nem véletlenül írta sajátjára a "Cerca trova" (keresd és találd meg) szavakat. Az elméletet alátámasztotta egy 2010-ben elvégzett radaros letapogatás, amely feltárta, hogy Vasari festménye és az eredeti kőfal között egy-két centiméteres űr húzódik.
Művészettörténészek szerint Leonardo feltehetően azért hagyta félbe az anghiari csatáról készült freskóját, mert gondjai voltak kísérleti olajfestékes technikájával.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap