Londoni olimpia először - 1908
2012. június 11. 15:14 MTI
Korábban
Két tucat sportág, az atlétikától a vívásig
A 104 évvel ezelőtti rendezvény programjában a már akkor is hovatovább alapsportnak tekintett atlétikán és víváson kívül akadtak jócskán érdekességek: olyan különleges számok mellett, mint amilyen a lovaspóló, a rögbi, a lacrosse, a rakett, a jeu de paume vagy éppen az atlétika egyik számának minősített kötélhúzás volt, motorcsónakversenyeket is rendeztek, méghozzá a Temzén. Londonban debütált a gyeplabda és a labdarúgás, de a műkorcsolya is
Ez utóbbi volt az igazi "kakukktojás", hiszen téli sportágat szuszakoltak be a nyári olimpia kínálatába, de megfért ez is az újkori olimpiák a sport és béke jelszavával Pierre de Coubertin francia báró kezdeményezésére útjának indult sorozata negyedik állomásának műsorában.
Részvételi csúcsot jelentő módon 22 országból, közte az olimpiai újonc Finnországból és Törökországból összesen (amint abban többszöri egyeztetés után megállapodtak a kutatók) 2035 - 1999 férfi és 37 női - versenyző próbált szerencsét az 1904-es 18 helyett 1908-ban már 24 sportágban, együttesen pedig 110 versenyszámban.
A házigazdák őszinte örömére az első londoni olimpián avatták a brit teniszező, Gwendoline Eastlake-Smith személyében az első női aranyérmest a játékok históriájában. Elégedettségre adhatott okot a vendéglátók körében az is, hogy ők lettek a legeredményesebbek 145 medált tartva otthont, 56 arany, 51 ezüst és 38 bronz eloszlásban. Mögöttük végzett az Egyesült Államok (23, 12, 12) és Svédország (8, 6, 11).
Az indulók sorában ott volt Bohémia (Csehország) és Fokföld (a mai Dél-afrikai Köztársaság), továbbá egy "vadonatúj" képződmény is: Ausztrálázsia. Földrajzilag és politikailag sem nagyon értékelhető az elnevezés, "olimpiailag" viszont igen: a londoni országalakzat úgy született meg, hogy Ausztrália és Új-Zéland közös csapattal indult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap