Szex a szocializmusban
2014. április 16. 17:00
Korábban
Abortusz, felvilágosítás, melegek
Szintén nagyon jelentős lépés volt, amikor 1956-ban engedélyezték az állami intézményekhez kötött abortuszt. Hogyan fogadta ezt a társadalom?
Fortepan
Az általam készített életút-interjúk alanyai rémtörténetként írták le ezeket a Ratkó-korszakban, mikor még törvénytelen volt az abortusz. Saját gyerekkori orvosom is mesélte, hogy rettenetes volt azzal szembesülnie, amikor fiatal kezdőorvosként egy háromgyermekes anya a karjaiban halt meg, mert tiltott terhességmegszakításon esett át. Ilyen szempontból felszabadulás volt az abortusz szovjet mintára történő liberalizálása. Az ún. abortuszbizottságok előtt való megjelenés persze rendkívül utálatos volt. Erdős Pál Adj király katonát! című 1982-es filmjében is látható, hogy milyen megalázó módon működött ez a bizottság. A leggyakoribb védekezési mód a tabletták bevezetése előtt a megszakított közösülés volt, a nők így sokszor belekényszerültek a nem kívánt terhességbe. S nem kell mondani, hogy a megszakított közösülés esetében ez gyakran előfordult, így az abortusz ebből a szempontból egyfajta védekezés is volt. Egyik interjúalanyom elmesélte, hogy ők ketten vannak testvérek, nővére 15 évvel idősebb nála, édesanyjuk pedig a két lánya születése között tízszer abortált...
Hogyan zajlott a felvilágosítás?
A családokban, szájhagyomány útján, ha viszont a családban ez tabutéma volt, akkor a munkatársi közösségben. Az Ifjúsági Magazin 1965-ben indult, de ott az első számokban még olyan témák voltak, mint "Beszéljünk őszintén a szerelemről". A fogamzásgátló tabletták 1967-es bevezetéséhez kapcsolódóan megjelent egy cikk a Nők Lapjában "Négyszemközt a nőorvossal" címmel. Gondoljunk csak bele, mennyire patriarchális szituáció volt: egy fehér köpenyben ülő férfi orvos mondta meg a nőnek, mit és hogyan csináljon. Az iskolai szexuális felvilágosító program 1973-ben kezdődött, ami ezt már keretek közé helyezte. Onnantól kezdve pedig az Ifjúsági Magazinban külön rovat létezett erre, amit a kor neves pszichológusai vezettek.
A könyvben számos utalás történik az Ifjúsági Magazin, illetve a Nők Lapja vonatkozó cikkeire, amelyekben a női egyenjogúságtól a munkavállaláson át egészen a csókolózási tanácsokig szinte mindenről olvashatunk. Mennyire tekinthetők ezek a lapok egyfajta társadalmi szelepnek?
A rendszer úgy gondolta, mindig jobb, ha a fiatalok a szexszel foglalkoznak, és nem a politikával. Jobb, ha ezt tölti ki a gondolataikat, mint ha például politikai, rendszerellenes kérdéseket feszegetnek. Sokan kérdezik, hogy valódiak voltak-e az olvasói levelek. Amikor interjút készítettem az Ifjúsági Magazin újságíróival, ők elmondták, hogy annyi levelet kaptak, hogy nem kellett fiktív leveleket írniuk - de ha mégis így történt, ez abból a szempontból lényegtelen, hogy nekünk az volt érdekes, ami a nyilvános térben megjelent, tehát a sajtóban. Onnantól fogva, hogy ezt kinyomtatták, meg lehetett venni, egy forrás lett a korszakra vonatkozóan, ami fennmaradt.
Fortepan
Volt olyan téma, ami végig tabu maradt?
Például a pornóról nem nagyon írtak, bár nem is igazán lehetett hozzájutni - esetleg, ha valaki kijutott Nyugatra a nyolcvanas években és hazahozott egy kazettát. A perverzitásnak számító szexről sem, például a gruppenszexről. A homoszexualitás szintén nem jelenik meg - én például nem találkoztam olyan olvasói levéllel, amely úgy kezdődne, hogy "meleg vagyok..." De ha meg is jelenik, az már a rendszer vége felé történik, például a Mielőtt befejezi a röptét a denevér című film csak a nyolcvanas évek végén készül el. Azt persze mindenki tudta, hogy a melegek az Egyetem presszóban szoktak találkozni; vagy például nyilvános vécékben, azért ott, mert ki voltak rekesztve. A rendőrségi aktákban név szerinti nyilvántartás volt.
Mennyire tematizálta a közbeszédet, mikor végre megjelentek a testiséggel foglalkozó első filmek?
Nagyon érdekes, mert a Jancsó Miklós filmjeiben feltűnő meztelen nőkről még a párttaggyűlésen is beszélni kellett az embereknek. Olvastam olyan levéltári forrásokat, ahol a hangulatjelentésben arról kell nyilatkozni, mi az emberek véleménye a Jancsó-filmekről: erkölcsösek vagy erkölcstelenek? Ennek szintén az volt a jelentősége, hogy egyfajta szelepként működött, a dolgozók ezekről vitatkoztak, s nem mondjuk az áremelkedésekről beszéltek. A művészvilág, a filmek egy egészen más szabadságfokot képviseltek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 2024.05.18.