Hat különleges múmia
2014. szeptember 11. 12:20
Korábban
TBC-s váci múmiák
1994-ben egy munkás a váci Fehérek templomának falán egy repedésre lett figyelmes, s mikor kalapáccsal megütötte, üreges hangot hallott. Néhány csapást követően az egy téglányi vastag fal kezdett összeomlani. Az áttörést követően a munkás egy lefelé vezető, sötét kőlépcsőt talált. A plébánossal együtt lementek a lépcsőn, s egy mennyezetig díszesen kifestett, koporsókkal telerakott kriptát találtak.
A plébános felismerve a ritkaságok jelentőségét - hiszen a koporsók nem gyakran élik túl ilyen szép állapotban az évszázadokat - szakembereket hívott, akik a nyughelyeket felnyitva mumifikálódott holttesteket találtak. A kripta mikroklímája megőrizte az elhunytak ruházatát és egyéb melléjük temetett értékeiket a gyapjúzoknitól a főkötőkön és a rózsafüzéreken át a fejükre helyezett rozmaringból készült koszorúig.
A 265 múmia a Természettudományi Múzeumba került, ahol röntgensugaras vizsgálatnak vetették alá őket, amely során tuberkulózisra utaló nyomokat találtak a csontokban. Dr. Pap Ildikó, a múzeum embertan tárjának osztályvezetője Mark Spigelman professzorral vette fel a kapcsolatot, aki úttörő szerepet játszott a tüdőbaj baktériumának régészeti maradványokban való kutatásában. Az 1700-1800-as évekből származó - azokból az évekből, amikor a tuberkulózis fehér pestisként söpört végig a kontinensen -, igen jól konzervált múmiák csoportja felbecsülhetetlen értékű információkhoz juttatta a kutatókat a baktériumról és az ellene történő természetes védekezésről.
A szövetminták elemzése után a múmiák 89 százalékában találtak a szakemberek TBC fertőzésre utaló bizonyítékokat. Az évszázados leletek nagyszerű lehetőséget biztosítanak a kutatók számára egy olyan gyógyszertörzs kifejlesztésére, amellyel a tüdőbajban szenvedő betegek rövidtávon hatékonyan tudják felvenni a versenyt a gyilkos kórral szemben, ugyanis a váci múmiák csupán 35 százaléka halt meg a kórban. Mivel nem volt védőoltás és antibiotikus kezelés, a múmiák fennmaradó 65 százaléka genetikai ellenálló képességgel rendelkezett, amely hosszútávon megoldást jelenthet a tuberkulózis génterápiával történő gyógyításában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap