A pestis végezhetett Dzsingisz kánnal is
2021. február 4. 18:08 Múlt-kor
Korábban
Tanulságok a mának
Miközben a fertőző betegségek világszerte gyakorolt hatását vizsgálták, a kutatóknak az az ötlete támadt, hogy Dzsingisz kán halálára fókuszáljanak. „A jelenlegi COVID–19 világjárvány a régmúlt pandémiáinak vizsgálata felé terelte gondolatainkat” – mondta Galassi.
A kutatók főként a Jüan története című történeti munkára összpontosítottak, amely a Ming-dinasztia (1368-1644) idején keletkezett. Ebben a szövegben az áll, hogy a Nyugati Hszia elleni utolsó hadjárata idején, 1227. augusztus 18. és 25. között Dzsingisz kán lázas betegségbe esett, amely végül nyolc nap után végzett vele. Egyes korábbi kutatások ebből arra következtettek, hogy tífusz lehetett a halála oka, de Galassi és kollégái megjegyzik, hogy a forrás nem említ semmilyen, erre a betegségre jellemző tünetet, mint például a hasi fájdalmat vagy a hányást.
A tudósok nem csupán a klinikai jelek alapján diagnosztizálták Dzsingiszt, hanem az ismert betegségek alapján, amelyekben ebben az időben gyakran szenvedtek a mongol seregek és ellenségeik is, továbbá a fertőző betegségek terjedési és lappangási idejével kapcsolatos mai ismeretekre alapozva.
A kutatók arra jutottak, hogy Dzsingisz tünetei egyeztek a bubópestiséivel, amely akkoriban igen gyakori volt a térségben. Elismerték ugyanakkor, hogy az ilyesfajta visszamenőleges diagnosztikai kutatást óhatatlanul hátráltatja többek közt az, hogy nem tudták megvizsgálni a nagykán földi maradványait – lévén, hogy sírhelye mindmáig ismeretlen.
Mindazonáltal „habár nem lehetünk száz százalékig biztosak a pontos halálokot illetően e korlátozások miatt, azt kijelenthetjük, hogy ez a klinikai forgatókönyv sokkal realisztikusabb és méltóbb a történészi számbavételre, mint bármely másik, erőltetett hipotézis” – mondta Galassi.
Összegzésül a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy Dzsingisz kán sorsa a jelen számára is tartogat tanulságokat. „A jelenlegi világjárvány ismét megmutatta, hogy az országok vezetői is elkaphatnak fertőző betegségeket, és hatalmuk ellenére nem védhetők meg az efféle természetes jelenségekkel szemben” – mondta el Elena Varotto, a tanulmány társszerzője, az olaszországi Cataniai Egyetem bioarchelógusa. Dzsingisz kán halála ezáltal „általános példaként szolgálhat a betegségek a mindenkori vezetésre gyakorolt hatásaira, azaz hogy akár a történelem menetét is képesek megváltoztatni.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 2024.05.18.