Bécs vagy Buda felé? - a dicsőséges tavaszi hadjárat dilemmája
2015. április 27. 18:34 Csernus Szilveszter
Korábban
Siker vagy kudarc?
Az osztrák fősereg azonban ismét megmenekült a bekerítéstől, Weldennek sikerült főerőit nyugatabbra menekítenie. Az április végén tartott komáromi haditanácson így felvetődött a kérdés: Buda vagy Bécs? Még a 20. századi történelemkönyvek egy része is a szabadságharc egyik katonai baklövéseként értékeli, hogy a honvédsereg nem Ausztria felé vette az irányt és nem üldözte az osztrák főerőket.
A vezérkari főnök, Bayer József Ágost, Bem és Görgey is ezt javasolták, míg Buda felmentése mellett Klapka és Kossuth kardoskodott. Ám nyomósabb érvek szóltak az utóbbi mellett, ugyanis amíg Budát ötezer császári katona védte, Ausztria felé ott volt a megsemmisítéstől megmenekült osztrák fősereg, hátukban a Graz, Brno és Linz környékén állomásozó további hadtestekkel. Így a schwechati csorbát kiköszörülni kívánó magyar sereg másfélszeres túlerővel találta volna szemben magát.
A honvédseregben elterjedtek a tetvek, és az ép lábbeli is hiánycikk volt, a katonák pedig kimerültek, pihenésre volt szükségük, ami érthető: ha ránézünk a térképre, láthatjuk, hogy kevesebb mint egy hónap leforgása alatt milyen nagy utat tettek meg a honvédek. Az utánpótlási vonalak pedig rendkívül megnyúltak és veszélyessé váltak volna (a hadianyaggyártás ekkor Nagyváradon összpontosult) egy Ausztria elleni támadás esetén, amelynek éppen Buda állta útját, illetve a Felvidéken még mindig állomásoztak császári erők.
Ezek felmérése és a honvédsereg állapotáról szóló jelentések mellett Kossuth azon érve győzte meg a döntéshozókat, hogy a nemrégiben „függetlenné vált” Magyarországot nem ismerhetik el anélkül, hogy fővárosát nem birtokolná, ráadásul az ország közvéleménye is epedve várta, hogy Buda várán ismét a magyar trikolór lengjen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek 18:05
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap