2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Különös kegyetlenséggel végeztek 48-as tábornokainkkal

2005. október 6. 12:00

Az 1848-49-es szabadságharc bukása után alig egy hónappal Aradon kivégezték a legfőbb 13 katonai vezetőt.

Az ítéletet futárral küldték Haynauhoz

Október hatodika: a kivégzések napja
Az aradi megtorlás 155. évfordulója
1848-49 a szomszédok tankönyveiben
1849: Egy amnesztia legendája
Arad: A helyén áll a Szabadság-szobor
Damjanich, a veretlen tábornok
Az udvar semmit sem bízott a véletlenre, és következetesen járt el a forradalomban részt vett katonákkal és tisztekkel szemben. Értékelésük szerint a legsúlyosabb bűnt azok a tisztek követték el, akik korábban a cs. kir. seregben szolgáltak. Büntetésük minden esetben a halál volt. A tábornoki kar minden tagjára kötelező érvényű volt mindez, míg a tisztek számának nagysága miatt esetükben a büntetés - a körülmények mérlegelése után - börtönre volt enyhíthető. Azokat a tiszteket, akik korábban nem szolgáltak a császári seregben, közlegényként büntetőszázadokba sorolták, míg a közlegényeket elvben szabadon engedték, gyakorlatilag azonban kényszersorozásukat ajánlották.

A korábbi császári tisztek már 1848-ban is tisztában voltak a várható következményekkel. Mészáros Lázár 1848. augusztusában arra figyelmezette tiszttársait, hogy a dezertálás előtt hiába lépnek ki az osztrák seregből, később akkor is felelősségre vonhatók lesznek, mivel kilépésükkor megfogadták, hogy "nem fognak fegyvert az Ausztriai ház ellen". 

A világosi fegyverletétel után az oroszok a katonai vezetőket fogságba vetették, azonban nem nézték jó szemmel a készülő osztrák vérengzést: többször is szökésre szerették volna buzdítani a tábornokokat, így sokszor elmondták nekik, hogy nem őrzik őket; oda mennek, ahová akarnak, és azt tesznek amit akarnak - mindezt persze az osztrákok nagy bosszúságára.

A vezetőket nem sokkal később átadták az osztrákoknak, akiknél egy hónapig tartó kihallgatás-sorozat után, szeptember 26-án hozott ítéletet a hadbíróság: tizenkét tábornokot, egy ezredest, azaz összesen 13 csapattestparancsnokot illetve egy minisztériumi főosztályvezetőt ítéltek halálra.

A halálos ítéleteket szignáló tisztek közt akadt magyar is: Kiss Ernő honvéd altábornagy ítéletén ugyanis galánthai Nagy Adolf százados aláírása is szerepel. Az ítéletet ezután futárral küldték jóváhagyásra Haynauhoz.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár