Meteorit okozhatta az özönvizet

Gilgamestől a Jelenések könyvéig

Az apokalipszist ritkán írják olyan plasztikusan, mint a Gilgames eposzban, az emberiség első hőskölteményében, ahol az áll, hogy a viharok a nappalt éjszakává teszik, s a Föld eltörött, mint egy edény. Ennek a nyomait találta meg a Der Spiegel című német hírmagazin online kiadása szerint egy kutatócsoport a jordániai sivatagban. A tudósok úgy vélik, hogy a Jordánia és Szaúd-Arábia határvidékén elterülő óriási kráter a kőkorszak középső szakaszában, úgy tízezer évvel ezelőtt keletkezhetett egy több mint 100 méter átmérőjű meteorit becsapódása nyomán. Így minden bizonnyal ez lehet az egyik alapja a Gilgames eposznak és az özönvíz legendájának is.

A múlt század hatvanas éveiben a kutatók kialudt vulkánként jegyezték fel a sivatagban található gyűrű alakú struktúrát, de most a németországi Braunschweig egyetemének geológusa, Werner Schneider a és a jordániai Elias Salameh újra megvizsgálta a területet. A talajelemzés megerősítette gyanújukat: a több, mint 5 kilométer széles krátert meteorrobbanás vájta ki, vagyis egy óriási bomba érkezett ide az univerzumból. A meteorit olyan sebességgel csapódhatott be, hogy a hirosimai atombombához képest ezerszeres erősségű robbanást idézett elő. "A levegő meggyulladt, és több száz kilométeres körzetben minden elégett" - véli a jordániai tudós.

A rettentő robbanást több ezer kilométeres körzetben láthatták az emberek, akiket teljességgel sokkolhatott az apokaliptikus kép. Valószínűleg ez a "legfiatalabb" kráter a térségben, amely az emberiség egyik legnagyobb katasztrófájában jött létre, és ez nyilván megjelent a kőkorszaki népek elbeszéléseiben és mondáiban, sőt később is, hiszen Schneider szerint még az Újszövetségben, a Jelenések Könyvében is ezt írja le János.

(Múlt-kor/MTI)