Évtizedes iratmegsemmisítés nehezíti a holokauszt kutatását
2006. december 19. 10:15
Gecsényi Lajos azt hangsúlyozta, hogy évek óta zavartalanul folyik a dokumentumok átadása, amit csak az évtizedekkel ezelőtti iratmegsemmisítések nehezítenek.
Korábban
Nem létező iratokat keresnek
Sem a levéltárosszakma, sem a politika nem akadályozza a magyarországi holokausztra vonatkozó iratok feltárását, hozzáférhetővé tételét, ez senkinek sem érdeke - mondta Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója.Karsai László történész és munkatársai az izraeli kormányzati szervként működő Jad Vasem Intézet megbízásából már az 1990-es évek közepe óta kutatják ezeket az iratokat. 2001-ben a magyar kormány és az izraeli intézet egyezményt kötött, melynek értelmében a magyar fél az adatvédelmi szabályok betartásával el is küldi az újonnan feltárt holokausztiratokról készült mikrofilm-másolatokat. Hasonló egyezmény született 2003-ban a washingtoni, szintén kormányzati szervként működő holokausztintézettel is, melynek eddig több mint 30 ezer mikrofilmet adtunk át - mondta a főigazgató.
A főigazgató az origo információját megerősítve elmondta: Szilvásy György kancelláriaminiszter megbízásából létre is jött a vegyes bizottság, amelynek tagja Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért felelős szakállamtitkár, továbbá a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a kulturális tárca levéltári osztályainak képviselői, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Magyar Országos Levéltár, a Hadtörténeti Levéltár, illetve a Fővárosi Levéltár szakemberei. A november 21-i alakuló ülésen részt vett a washingtoni múzeum nemzetközi projektigazgatója és levéltárosa, továbbá az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének második embere.
Arra a felvetésre, hogy Lengyelországban, Németországban, Romániában sokkal több holokausztiratot találtak mint Magyarországon, Gecsényi Lajos megjegyezte: ennek sok különféle oka lehet. A még fellelhető iratok mennyisége függhet az ország méretétől, a titkosszolgálatok egykori pozíciójától, de attól is, hogy hol milyen károkat okozott a világháború.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.