Orosz kiállítás a Szovjetunió magyar hadifoglyairól

Ez az első olyan kiállítás, amelynek megrendezésében magyar és orosz részről egyaránt közreműködtek a hadifoglyok történetét kutató, dokumentáló legfontosabb intézmények: jelesül a magyar honvédelmi minisztérium hadtörténeti intézete, az orosz katonai levéltár, a Vojennije memoriali orosz hadisírgondozó együttműködési társaság és a krasznogorszki hadifogoly-múzeum - mondta Varga Éva Mária, a moszkvai magyar kulturális központ levéltári intézetének vezetője az MTI-nek a honvédelem napja alkalmából adott fogadással egybekötött megnyitón, amelyen több mint kétszázan vettek részt.

Oroszországban először kerül sor ilyen közös kiállításra, bár Japánban és Németországban már rendeztek hasonlót az 1990-es években. Ezen a téren élen járunk magyar kollégáinkkal - állapította meg Vlagyimir Kuzlenkov, az orosz katonai levéltár főigazgatója, aki szerint ez a kiállítás "emlékezés azokra, akik a második világháború mélyére kerültek: akik túlélték és akik a harcmezőn estek el, vagy táborokban haltak meg. Ez a kiállítás egyben intelem, hogy ilyesmi soha többé ne ismétlődhessen meg."

Ez a kiállítás a magyar és orosz levéltárosok és történészek közös munkájának újabb állomása a 2005-2006-ban oroszul, majd magyarul is megjelent dokumentumgyűjtemény (Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban) után - mutatott rá Andrej Artyizov, az orosz levéltári felügyelet igazgatóhelyettese, elégedetten nyugtázva, hogy ez a meglehetősen átpolitizált téma az utóbbi években valóban komoly, objektív tudományos kutatások tárgyává vált. Artyizovnak ebben szerzett érdemeiért Pro Cultura Hungarica érmet nyújtott át Schneider Márta magyar kulturális szakállamtitkár.

Holló József, a magyar hadtörténeti múzeum főigazgatója úgy vélte, hogy a (magyarországi szovjet és az oroszországi magyar világháborús sírokkal és síremlékekkel kapcsolatos összes kérdést szabályozó) 1995-ös megállapodással Magyarország és Oroszország "olyan híd építésébe kezdett, amely már szilárd pilléreken áll". Ezzel az együttműködéssel "követendő példát mutatunk Európának" - vélte a tábornok. Holló József az MTI érdeklődésére elmondta, az 1995-ös megállapodás alapján többször fordultak már az orosz hatóságokhoz szovjet katonasírok áthelyezése érdekében, amit a magyar városrendezések is szükségessé tettek. Az exhumálás után katonai pompával került sor a visszatemetésekre, és ugyanígy történt ez Oroszországban is - mutatott rá.

Artyizov a tallinni szovjet hősi emlékmű hirtelen áthelyezésére vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy a múlthoz objektívan kell viszonyulni, de helytelen egy sorba helyezni a fasisztákat és azokat, akik a fasizmus ellen küzdöttek. "Amikor a szovjet hadsereg bevonult Kelet-Európába, akkor a fasizmus ellen harcolt. Igaz, hogy ezt egy későbbi időszakban megtorlások követték. De nem kell a kettőt összekeverni." "A múltnak a megértésére kell törekedni, együttérzéssel, hogy ne elválasszon bennünket. És a magyar-orosz levéltári bizottság éppen ebben az irányban dolgozik" - tette hozzá Artyizov.

(Múlt-kor/MTI)