Az inka hódítás előtti Ecuadorról nyílt kiállítás

Inka titkok a Múlt-koron

Tízéves terv készült a Machu Picchu megóvására Magánkézbe kerülhet Machu Picchu Azonosították az Andokban talált múmiákat A Nazca-vonalak elődei Inka titkok kiállítása Inka múmia lehetett Munch Sikolyának mintája Ősi várost találtak a perui dzsungelben Ezeréves serfőzde Peruban

Az amerikai indiánok hiedelemvilágában meghatározó szerepet játszanak a rettegve tisztelt ragadozók, madarak, kígyók, nagymacskák. Közülük is elsősorban a jaguár. A jaguár mint az amerikai kontinens legerősebb, legveszélyesebb ragadozója, részben ereje, részben rejtőzködő, titokzatos életmódja miatt nagy tiszteletnek örvendő istenség volt. Az éjszakai sötétségé, a férfierőé, a termékenységé, de kapcsolatba hozták az életet adó vízzel, és ő közvetített a földi és az égi világ között is. Így hát nem csoda, hogy ennek az állatnak a lenyúzott bőrét öltötték magukra a sámánok, amikor az égi hatalmakkal próbáltak kapcsolatba lépni. Ehhez persze szükségük volt különféle hallucinogén anyagok bódító hatására is.

A sámánszobrok és kőjaguárok című kiállítás egy olyan, a Néprajzi Múzeum által frissen megszerzett gyűjteményt állít a látogatók elé, amely az anyagi kultúra néhány szeletén, hajdani népek vallásának agyagba öntött tárgyi emlékein keresztül villantja fel Ecuador ősi, inka hódítás előtti kultúráját. Olyan előkelők agyagszobrai vonulnak fel előttünk, akiknek fejét kultikus célokat szolgáló kagylók övezték, nyakukat agyarakkal vagy Spondylus kagylókkal ékesített, többsoros nyaklánc keretezte, fülüket és orrukat aranyból préselt korongok ékesítették. Egyik kezükben kokalevelek rágásához használt, aranyból készült mésztartó edényt, a másikban kagylóból vagy csontból csiszolt mésznyaló pálcikát szorongattak, szájukban golyóvá formált kokaleveleket forgattak. Ők voltak a sámánok, akik az egyszerű földművesek kívánságait közvetítették őseikhez, isteneikhez: legyen eső, azaz legyen élet, és kerüljenek el bennünket az égiek által küldött csapások.

A kiállított tárgyak között megtalálhatók a finoman metszett, alig néhány centiméteres vésett kagylók éppúgy, mint a csaknem méteres magasságot elérő, feketére égetett vagy éppen sokszínűre festett kerámiatárgyak. A legkorábbi darab 4600 éves, egy modern művészeti alkotásokat idéző szobrocska a dél-ecuadori Machalilla-kultúrából, de a legfiatalabb is elmúlt ötszáz éves. Páratlan gyűjtemény, nemzetközi összehasonlításban is. Európában egyetlen olyan múzeum sincs, melynek ecuadori régészeti anyaga minőségben, gazdagságban vetekedhetne ezzel az új budapestivel.

SÁMÁNSZOBROK ÉS KŐJAGUÁROK
Ecuador ősi művészete
2005. június 25.-október 23.
Néprajzi Múzeum, II. emelet.