Svájci támogatásból újítják fel a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát 1872-re építette fel Otto Wagner tervei alapján a budapesti status quo ante közösség. Az épületet 1959-ben bezárták, majd gyors romlásnak indult. A szinte omladozó zsinagógát a nyolcvanas években a hitközség eladta, s bár a felújítás nagyrészt elkészült, a hasznosításra végül nem került sor. Az épület idővel állami tulajdonba került, szeptemberben pedig visszakapta a Mazsihisz: többévi halogatás után aláírtak egy ingatlancsere-megállapodást.

A Carl Lutz Emlékközpont létrehozása fontos lenne Magyarországnak, hiszen funkciót adna egy fontos műemléknek, amely így bekapcsolódhatna Budapest kulturális és közéletébe. Fontos lenne ugyanakkor Svájcnak is, hiszen a néhai diplomatát, aki hatvanezer magyar életét mentette meg 1944-ben, hazájában csaknem elfeledték - mondja Daniel Lipschits, aki a napokban konkrét tárgyalásokat is folytat a magyar kormánnyal a terv megvalósítása érdekében.

Elképzelései szerint a Rumbach Sebestyén utcára nyíló hajdani iskolaépületet olyan civil szervezetek székhelyévé tennék, amelyek a megkülönböztetés ellen, az emberi jogok és a demokrácia védelmében dolgoznak. Ez az oktatási és nevelési központ egyben kutatóhely és konferencia-helyszín is lehetne. Ebből is fakadna a hajdani zsinagógatér kettős funkciója, amely a műemléki helyreállítást követően több száz személyes konferencia-központként, illetve kulturális térként működhetne - koncertek, színielőadások, filmvetítések kaphatnának itt helyet -, ünnepek idején azonban az eredeti térkiosztásnak megfelelően istentiszteleteket is tarthatnának benne.

A program része egy föld alatti új bővítmény is, amely hangsúlyos építészeti produktumként, önálló bejárattal, a műemléktől elkülönülve jöhetne létre. Ennek megtervezése iránt már a világhírű építész, Daniel Libeskind is komoly érdeklődést mutatott. Az elképzelések szerint ez a föld alatti tér `for profit` intézménynek adna helyet: például a magyar filmipar központja kerülhetne ide, vetítőtermekkel, közösségi terekkel, kiállítóhelyiségekkel.

Tovább a cikk folytatásához

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai