Kiállítás nyílt Londonban Arábiai Lawrence életéről

Thomas Edward Lawrence mozgalmas élete során politikával is foglalkozott. Miután 20 évet töltött el a Közel-Keleten, fejében kirajzolódott egy elképzelés, amely szerinte megoldotta volna a már a múlt század elején is feszültségekkel terhes térség etnikai problémáit.

A híres térkép

Lawrence az I. világháború idején a brit katonai elhárítás szolgálatában került Egyiptomba, helyismerete hamarosan ideálissá tette a brit és az arab erők közti kapcsolattartásra. Így jutott el az oszmán birodalom ellen harcoló arab törzsekhez, akikből szabadcsapatokat szervezett. Később már maga szervezte a reguláris arab erők és a szabadcsapatok közös akcióit, a legnagyobb sikert 1917 júliusában a mai Jordánia területén lévő Akaba stratégiai kikötő elfoglalásával érték el, majd egy évvel később Damaszkuszt is bevették. Ezért számos arab országban valóságos népi hősként, az arab függetlenség harcosaként tekintenek rá.

A brit kormány figyelmébe ajánlott térképe a 2007. áprilisáig nyitva tartó kiállítás egyik legérdekesebb darabja. A mezopotámiai kurdok és arabok külön területen, a kurdok északon, az arabok délen, a szíriai örmények is külön éltek volna. A szunnitákat és a síitákat viszont együttélésben képzelte el, mondván, tapasztalatai alapján mindkét irányzat gyermekei Mohamed leszármazottainak tekintik magukat és ha megkérdezik tőlük, hogy síiták-e vagy szunniták, azt felelik: eredetük sokkal régebbi "a szomorú megosztásnál" - írta az El País című spanyol napilap.

A kiállítás végigvezeti a látogatót "Arábiai Lawrence" egész életén. Láthatók a selyemöltözékek, amelyeket Fejszál szaúdi királytól kapott, a brit Lee Enfield karabély, szintén az uralkodó ajándéka, de érdekessége, hogy az arabok szerezték a törököktől az 1915-ös gallipoli csatában. És természetesen ott van a Brough Superior motorkerékpár, amelyen a halálos baleset érte 1935. május 13-án, amikor két kerékpáros fiút akart kikerülni. Temetésén ott volt a későbbi kormányfő Winston Churchill is.

Thomas Edward Lawrence, bár királyokkal, miniszterekkel érintkezett, egyszerű körülmények között élt. Miután a politikában csalódott, tanácsai nem nagyon találtak meghallgatásra, egyszerű katonaként szolgált a brit királyi légierőben. Élete fő művét, A bölcsesség hét pillérét, fiatal szolgájának, Dahumnak ajánlotta.

(Múlt-kor/Panoráma)