Castro ölette meg Kennedyt
2006. január 9. 11:00
A kubai titkosszolgálat utasítására gyilkolta meg Lee Harvey Oswald John Kennedy elnököt 1963. november 22-én Dallasban - legalábbis ezt állítja dokumentumfilmjében Wilfried Huissman. A német baloldali filmes alkotását péntek este mutatta be az ARD német közszolgálati tévécsatorna.
Korábban
Háborútól tartva eltusolták a kubai felelősséget
A filmben amerikai, egykori szovjet, kubai titkosügynökök elmondják, hogy a JFK merénylet után Lyndon B. Johnson elnök egy jobboldali előretöréstől és a háborútól tartva eltusolta a kubai szál jelentőségét.
Kennedy halála voltaképpen a Castro ellen elkövetett CIA-merénylet miatti bosszúra vezethető vissza - vélekedik Huissmann a Randevú a hallálal (Agatha Christie-től kölcsönzött) címet viselő filmben.
Az amerikai elnök meggyilkolásával kapcsolatban korábban számos elmélet látott napvilágot. A közvélemény soha nem fogadta el igazán a magányos merénylőről szóló hivatalos elméletet; sokan a CIA-ra, a szabadkőművesekre, a maffiára, vagy a Castro-ellenes floridai körökre gyanakodtak.
A kubai rakétaválság után egy évvel már szóba került a havannai kormány esetleges szerepe, ám arra sosem találtak megfelelő bizonyítékot. A Castróval kapcsolatos teória valószínűségét az is csökkentette, hogy Washingtonban ekkor már nem állt fenn a kubai elnök likvidálására irányuló szándék.
Wilfried Huismann azonban egy koronatanúval igyekszik bizonyítani, hogy Oswald igenis a kubai titkosszolgálat utasítására ölte meg az amerikai elnököt. Oscar Marino, aki a kubai titkosszolgálat tagja, és Castro bajtársa volt, úgy vélekedik: Castro elsődleges indítéka az volt, hogy megelőzze az ellene irányuló merényletet.
A Kennedyt követő Lyndon B. Johnson elnök apparátusa a dokumentumfilm szerint tudott az összefonódásról, de inkább igyekezett elrejteni az igazságot, hogy elkerüljön egy újabb válságot Kubával, és megmentse saját pártját attól a vádtól, hogy képtelen elbánni a kubai rezsimmel.
Oswald egyik vallatójának tanúvallomása új megvilágításba helyezi a gyilkos személyiségét: a neurotikus, egyedülálló férfi képe helyett egy művelt, jó humorérzékű, de fanatikusan Amerika-ellenes karakter rajzolódik ki. A film egykori amerikai és mexikói titkosügynökök vallomásaira, valamint a szovjet titkosszolgálat, a KGB archívumának dokumentumaira is hivatkozik.
Huismann több híres dokumentumfilmet is forgatott, többek közt Castro német szeretőjéről, Marita Lorenzről, valamint a Szovjetunió kémtevékenységéről. A Kennedy-gyilkosság hátterét három éven át kutatta.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap