Kínos alkuk, csúnya trükkök

2006. március 6. 08:30

A régészet nem olyan, mint a lőszermentesítés. A feltárásokat meg lehet és meg is kell tervezni egy-egy nagyberuházás előtt - mondja Jankovich-Bésán Dénes, a frissen megalakult Magyar Régész Szövetség elnöke. A szervezetet éppenséggel az elemi felháborodás hívta életre: a cél, hogy a szakmát végre értékén kezelje a társadalom - írta N. Kósa Judit a Népszabadságban.

Jövőre tíz éve lesz, hogy életbe lépett a régészeti feltárások ma is érvényes rendje. Azóta a beruházóknak számolniuk kell azzal, hogy a törvény szerint az építkezésre fordított összeg kilenc ezrelékét ásatásokra kell áldozniuk. A feltárást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) engedélye alapján és ellenőrzése mellett a megyei múzeumok végzik el. Az évtizedes gyakorlat ellenére számos feszültség és keserves alkuk színesítik a képet.

Az elmúlt években, amikor az örökségvédelmi törvény módosítására készült az Országgyűlés, még a rendszer teljes átalakítása is szóba került. Fölmerült például, hogy a megyei múzeumok helyett az végezhesse el az ásatást, aki egy versenytárgyaláson győz - magyarán a legolcsóbb árajánlatot adja. Ezzel azonban számos gond is keletkezne - mondja Jankovich-Bésán Dénes, aki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal dokumentációs igazgatójaként pontos képet tud alkotni a helyzetről. Csak a legegyszerűbb nehézséget említve: az ásatást még elvégezhetnék az egyetemen vagy az országos múzeumokban alkalmazott régészek, de kérdés, hogy mi lenne a sorsuk a százezerszám előkerülő leleteknek. Megfelelő raktárakkal csak a megyei múzeumok rendelkeznek ugyanis, a rendszer `államosítása` tehát első lépésben is többmilliárdos beruházást igényelne.

Az első, az autópálya-építő társaságokkal vívott harcok eredményeként mára annyit egyszerűsödött a helyzet, hogy a megyei múzeumigazgatók minden év elején meghatározzák azt a négyzetméterárat, amennyit az országban mindenütt kérnek az ásatásért. Bár ez könnyíti az alkut, a vitákat nem szünteti meg. A MÁV-val például akkor kellett vérre menő csatát folytatni a feltárás érdekében, amikor a zalai római lelőhelyeken akarták átvezetni az új déli vasútvonalat. Megelőzte némi kötélhúzás a kőérberki lakópark vagy a szombathelyi bankfiók megvalósulását is - igaz, itt ma már ugyanolyan büszkén mutogatják a kiásott leleteket, mint azt az Árpád-kori templomot, amely az M7-es szárszói lehajtójánál került elő.

A teljes cikk a Népszabadságban