William Herschel angol csillagász felfedezi az Uránuszt
2004. szeptember 13. 12:06
Ez volt a Naprendszer első olyan nagybolygója, amelyre távcsővel bukkantak, s mindmáig az egyetlen, amelyet véletlenül fedeztek fel. Az Uránusz a Jupiternél és a Szaturnusznál kisebb, a Neptunusszal közel egyméretű bolygó, huszonegy hold és egy egyedülálló gyűrűrendszer veszi körül. A csillagászati és műszaki fejlődés eredményeként 1986 januárjában az amerikai Voyager-2 űrszonda megközelítette a bolygót, felvételeket készített róla és távcsöve felfedezett egy újabb gyűrűt is a megfigyelt kilenc különálló gyűrű mellett. Az Uránusznak - a többi óriásbolygóhoz hasonlóan - nincs szilárd felszíne, voltaképpen egy hatalmas gázgömb, s a továbbított képek alapján egy gyakorlatilag részlet nélküli bolygó. Légkörében szinte semmit nem sikerült megörökíteni (néhány sejthető felhőalakzaton kívül), holott a korábbi megfigyelések arra mutattak, hogy a Jupiterhez hasonlóan sávos szerkezete, nagy ciklonjai vannak. Hogy ilyeneket nem találtak, talán a bolygó hatalmas, 97 fokos dőlésszögének tudható be. A megközelítéskor ugyanis déli pólusát a Nap felé fordította. Fél uránuszi évvel később (azaz 42 földi év elteltével) pedig az északi félteke néz majd a Nap felé. Az Uránusz már korábban felfedezett gyűrűrendszerét is megvizsgálta a Voyager-2, de mérései szerint csak 11 vékony gyűrűív veszi körül a bolygót. A holdak közül a legérdekesebbnek a Miranda bizonyult, amely olyan képet mutat, mintha előbb felrobbant, majd újra összeállt volna. 2003 végén első ízben fedeztek fel szénmonoxidot bolygó légkörében. Ugyanakkor a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a megfigyelt szénmonoxid molekula (CO) minden bizonnyal máshonnan került a bolygóra, például parányi meteoritok révén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap