Galilei titka
2002. június 4. 00:04
Röntgensugarak segítségével rájöhetnek a tudósok, hogy Galileinél mikortól vált bizonyossá: `mégis mozog a Föld`.
A Nuncius című negyedéves olasz egyháztörténeti folyóirat Galilei-tanulmánya a természet- és a társadalomtudományok összefogásának remek példája. Ugyanis a röntgensugarakkal átvilágított kéziratok időrendi sorba rakása révén sikerülhet tisztázni, mi is volt a késő középkor egyik legnagyobb fizikusának szabadesési tanulmányaiban igazán eredeti, s hogyan járult hozzá a nagy olasz tudós az égitestek Nap körüli mozgásának bizonyításához.
Végül megtudhatjuk, hogyan alakult ki Kopernikusz tanainak védelmében Galilei eretneknek minősített világképe, amely kihívta a inkvizíció haragját, s a bibliai szövegekkel ellentétesnek minősített világkép betiltásához, majd Galilei koncepciós peréhez, megalázásához és alapvető nézeteinek megtagadásához vezetett.
Természetesen a bonyolult Galilei-életmű nélkül sem Bertolt Brecht, sem pedig Németh László Galilei drámája és értelmezése nem születhetett volna meg. Ellenben Artur Koestler Alvajárók című (Makovecz Benjámin által fordított) kiváló könyvében Galilei-mítoszokról beszél, és azokat cáfolja.
Az 545. számú jegyzet például részletesen leírja, mekkora zavar származik a feljegyzések időrendi tisztázatlanságából. Annak ellenére ellentmondásosak a Galilei-iratok keletkezésének körülményei, hogy Koestler a szentszéki iratok tintáinak és papírállományának gondos elemzését említi.
Az új kémiai elemzés ismertetője, Eugenie Samuel, a New Scientist cikkírója úgy véli: negyvenkét esztendő alatt keletkezett kéziratot kell újraértékelni tudománytörténeti szempontból. Ugyanis 1590 (a Mozgásról írt tanulmány keletkezésének ideje) és 1632 (a ptolemaiosi és a kopernikuszi világkép különbözőségéről megalkotott szenzációs Dialógus című munka éve) közötti periódusban a kézzel írt levelek, személyes feljegyzések és pamfletek időrendje mind ez idáig nagyrészt bizonytalan.
A tekintélyes amerikai tudománytörténész, Peter Mechamer az életmű időbeli rendezetlenségéből eredő "zavarokra" utal. Az iratokat húszféle tintával rótta a fizikus. S most jött el az ideje, hogy a kivételesen furfangos és szellemes, vitázó Galilei kísérleteinek és elméleti fejtegetéseinek logikáját, a fizikus észjárását, taktikai húzásait, a teológia és tudomány harcában tett s az egyház által kikényszerített önmegtagadást egymás mellé illesztve, egymás utáni sorrendbe helyezzék és elemezzék, továbbá kiderüljön, mit sejtett Galilei, mit tartott bizonyítottnak, és mi az, amit kikényszerítettek belőle.
Magyar Hírlap
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap