Minden idők legnagyobb tengeri ütközete
2006. május 31. 14:30
Kilencven évvel ezelőtt, 1916. május 31-én és június 1-jén zajlott le az Északi-tengeren, a Skagerrak tengerszoros és a dániai Jütland nyugati előterében az első világháború legnagyobb tengeri csatája, amely a modern flották történetében az első, igazán lenyűgöző arányú tengeri ütközet volt. A tizenöt órás összecsapásban a brit és a német haditengerészet összesen mintegy 250 egysége vett részt, a britek 14 hadihajót vesztettek több mint hatezer tengerésszel, a németek 11 hadihajót két és félezer tengerésszel.
Korábban
A háború a tengerre is kiterjed
A londoni kormánynegyedben levő admiralitás rádiós részlege 1916. május 30-án reggel fejtett meg egy olyan `félretájékoztató` rádióüzenetet, amelyből a német flottaakcióra következtetni lehetett. A rejtjelek megfejtését az oroszok tették lehetővé, akik a Keleti-tengeren 1914 augusztusában zátonyra futott `Magdeburg` minicirkálóról szerezték meg a német rejtjelzés megoldását, és azt nyomban átküldték Londonba. Reinhard Scheer altengernagy, német flottaparancsnok 1916. május 30-án estére vonatta össze a német hadihajókat Wilhelmshaven parti vizeire, a brit Grand Fleet parancsnoka, Sir John Rushworth Jellicoe tengernagy ugyanekkor előrejelzést kapott az admiralitástól a másnap reggelre várható fejleményekről.
A brit flotta felvonulása |
Sajátos körülmény, hogy míg a szembenálló hadseregek a világháború 1914-es kitörése óta Belgiumban és Franciaországban véres harcot vívtak egymással, a nyílt tengereken viszonylagos nyugalom honolt. 1916 tavaszán viszont a közvélemény nem csak a német birodalomban, hanem a brit királyságban is döntő flottaműveleteket sürgetett az ellenfél megleckéztetésére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.