Megszületett Charles-Augustin de Coulomb francia fizikus
2004. szeptember 13. 12:06
Az elektrosztatika egyik megalapozója Angouleme-ben látta meg a napvilágot. A College Mazarinban tanult, 1761-ben a mezieres-i katonai iskolán végzett. Hadmérnökként kilenc évet töltött Martinique szigetén, ahol a Bourbon-erőd építését vezette. Megromlott egészséggel került haza Franciaországba, ahol tudományos kutatásokat folytatott. 1777-ben a mágnestűk készítéséről írt dolgozatot, 1779-ben az egyszerű gépekről, mindkettő akadémiai díjat nyert. Őt bízták meg a Bretagne-ban tervezett hajózó csatornák terveinek felülvizsgálatával. Mivel úgy látta, az építkezés csak magánérdekeket szolgálna, nem javasolta a munkát. Emiatt koholt váddal bebörtönözték, szabadulása után ismét ezt a feladatot kapta, de nem változtatta meg a véleményét. 1784-ben a vízművek intendánsa, 1786-ban a térképtár őre lett. A forradalom kitörésének hírére blois-i birtokára vonult vissza, 1802-ben közoktatási felügyelőnek nevezték ki, 1803-ban a Természettudományos Akadémia tagjává választották. Az angol Joseph Priestley elektromos taszítási törvényét vizsgálva jutott el saját felismeréséhez. Az elektromos erők méréséhez érzékeny műszert dolgozott ki, eredményeit 1788-89-ben tette közzé. Törvénye szerint két elektromos töltés közötti erő arányos a töltések szorzatával és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. A mágneses vonzást és taszítást is ezzel a törvénnyel írta le, s ez lett az alapja a mágneses erők matematikai elméletének, amelyet Poisson dolgozott ki. Coulomb a gépek súrlódását, a szélmalmokat, a fém- és selyemszálak rugalmasságát, a testek szilárdságát is kutatta. E célból torziós mérleget szerkesztett, ezzel mérte az elektromos és mágneses erőket is. Vizsgálta a szigetelőanyagok tulajdonságait, és megállapította, hogy az elektromosság csak a vezetők felületén terjed. Kimutatta, hogy a mágnes nemcsak a vasra, hanem más fémekre is hat. Megalkotta a mágneses és elektrosztatikus jelenségek vizsgálatának matematikai alapjait. Az elektromos töltés egységét az ő tiszteletére nevezték el coulomb-nak. Párzsban halt meg 1806. augusztus 23-án.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap