A szlovák-magyar távolság forrásai
2006. szeptember 15. 12:30
Korábban
A Monarchiától Csehszlovákiáig
A szlovák értelmiségiek 1848. márciusában viszonylag szerény elképzelésekkel álltak elő, és kérésük a többségi helyeken az anyanyelv használatára és tanítására vonatkozott. Májusra azonban már Magyarország föderatív átalakítását kérték, és ebben Szlovákia saját nemzeti közigazgatást és oktatást kapott volna, illetve saját nemzetőrségük és saját nemzeti lobogójuk lett volna.
A magyar hatóságok ezért a szlovák nemzeti ügyet katonai ügyként kezelték, és nyers erő bevetésével hatástalanították. Kossuth szemében ugyanis a nemzetiségek, így a szlovák nemzeti mozgalom tagjai sem számítottak komoly tényezőnek. Az egyetlen közeledésre 1849 júliusában került sor, ám akkor már késő volt. Mindez persze csak a politikai vezetésre igaz, hisz a szabadságharc hadseregében sok szlovák katona ontotta vérét a magyar szabadságért.
A kiegyezés, majd pedig az 1868-as nemzetiségi törvény az újonnan létrejött Monarchiában elutasította a nem magyarok politikai nemzetként történő elismerését, és velük szemben az 1849-es nemzetiségi határozatot alapul véve léptek fel. A nemzetiségek az alsó- és középfokú közigazgatásban kaptak nyelvi és kulturális jogokat. 1875-ben Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt oszlatták fel a legnagyobb, kulturális (és politikai) célokat szolgáló szlovák egyesületet, a Maticát, ami csak 1919-ben született újjá. Ezzel párhuzamosan zárták be mindhárom szlovák középiskolát is.
Etnikai térkép 1911-ből |
A Monarchia és a történelmi Magyarország elitje a szlovákok által igényelt autonómiát a történeti magyar állam egységét féltve elutasította, ahogy a csehek által kidolgozott föderációs tervekre is nemet mondott. Az első világháborúban a szlovák terveket leginkább a csehek saját államukra vonatkozó tervei érintették. 1917. májusában még a Habsburg Monarchia föderatív átalakítását szorgalmazták, a szlovákokat a csehszlovák nemzet egyik ágának nevezve.
Szerződés Csehszlovákia létrehozásáról |
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap