Budapest egyik legkülönlegesebb háza

A járókelők kissé zavartan kerülgetik a ház bejárata előtt gyülekezőket: mi lesz itt, esküvő? Nincs akkora tömeg egyébként, tízen-tizenketten, ha lehetünk - igazság szerint már ez a szám is pozitív csalódást okoz: kevesebb érdeklődőre számítottunk. A hully-gullyk világában, két jókora köpésre a főváros egyik hatalmas übergagyi üveg-beton monstrumától (vö.: pláza) érdekel még valakit egy egyszerű kis lakóház?

Persze a Weiss Manfréd Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztárának bérháza se nem egyszerű, se nem kicsi bérkaszárnya. Mielőtt kutatni tetszenek, eláruljuk: a Margit körút 15-17.-ről, a díjbeszedő épületéről van szó. A négyes-hatos úgy robog el mellette, mintha legalábbis szégyellnivaló lenne, pedig Budapest egyik legkülönlegesebb háza ez. Az egyébként nem túl nagyszámú budai Bauhaus eme zászlóshajója Hofstätter Béla és Domány Ferenc tervei alapján épült 1937-ben. A három utca (Margit körút, Rómer Flóris, Mecset utca) által határolt házban eredetileg a Weiss Manfréd-cég alkalmazottai laktak, középvezetői szinttől felfelé, meg persze az építész, ma viszont már vegyesebb a kép.

A mostani lakók felelősségtudatát és szépérzékét dicséri, hogy néhány évvel ezelőtt elkezdték az eredeti állapot viszszaállítását, időt, pénzt nem sajnálva (ez utóbbiból, mint megtudjuk, sosem elég). Szeretik a házat, na. A ház is szereti őket, a ház mindenkit szeret, még a fűtőt is: a pincében lévő kazánházat például, jó Bauhaus-szokás szerint, az üvegtéglás felülvilágítóknak köszönhetően természetes fény világítja meg, ami nemcsak energiatakarékossági szempontból fontos, ergonómiailag is igen felhasználóbarát.

A ház sajátos formáját többek között az adja, hogy az emeletek félemeletnyivel, mintegy másfél méterrel el vannak tolva a Mecset utca irányába. Hála a mindkét oldali szalagablaksornak, a két épületszárnyat összekötő, keresztszárnyszerű, centrálisan elhelyezkedő lépcsőház, sőt a belső udvar és az oda nyíló helyiségek is világosak tudnak lenni a nap minden szakában. (Kár, hogy a lépcsőház tetején lévő üvegtéglákat az IKV letakartatta, ha nem így volna, még gyönyörűbb lehetne a szombat déli fényárban úszó lépcsőház.) Az ötletes, vasszerkezetes, ollós karokkal nyitható ablak kinyitva is a fal síkjában marad, ily módon roppant biztonságos - iszonyú nehezen tisztítható viszont, évente csak egyszer merik megkockáztatni, tudjuk meg, a mosó ilyenkor lábujjhegyen egyensúlyoz a keskeny párkányon.

Kevés ház van a fővárosban, amelyben ma is eredeti, henger alakú, dugattyús, amolyan panorámalift fut, kettő ráadásul - a csoport tagjai ki is használják a ritka alkalmat, beköszönt a második gyermekkor: magáért a liftezésért utazgatnak fel-le.

Ahogy az idegenvezetés végeztével lefelé sétálunk az úgynevezett társasági tetőről, az jut eszünkbe, jó főnök lehetett ez a Weiss Manfréd, a mi orcánkra például garantáltan mosolyt ragasztana a reggel, ha minden munkanap egy ilyen lépcsőházban kezdődhetne.

A Népszabadság cikke

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország