Boszorkányok fenyegették a 16. századi Sopron mindennapjait
2010. március 3. 11:45
A magyarországi boszorkányok története régóta foglalkoztatja a kutatókat. A Soproni Szemle 2006/2. számában Németh Ildikó páratlan peranyag segítségével mutatta be a város természetfeletti képességekkel rendelkező lakosait.
Korábban
A szakirodalom szerint a boszorkány az a férfi vagy nő, aki az ördög segítségével az emberi életben, egészségben vagy vagyonban képes kárt tenni bűbájosság vagy varázslat által. A magyarországi boszorkányság korai történetét csak utalásokból lehet valamennyire rekonstruálni, ebben Szent István és Kálmán király törvényei nyújtanak támpontot.
Az első magyarországi boszorkányperek a 13-14. századi Zágrábból valók, 1526 előttről pedig 12 boszorkánypert sikerült kikutatni, ebből kettő soproni kötődésű. Az egyikben Hunger Mátyás meggyesi jobbágy azzal fenyegette meg faluját, hogy felgyújtja és a virágzó szőlőkre jégesőt küld. (A boráról híres vidék lakói természetesen nem hagyhatták annyiban a kijelentést.) Az ítéletek ekkor számkivetéssel végződtek.
1528-29-ben újra hosszadalmas boszorkányperek borzolták a soproni közvéleményt. A vallomások betekintést engednek az ilyen jellegű procedúrák természetrajzába: a megvádolt nők egyike például varangyos béka elásásával tett több embert is beteggé. A bíró alapos munkát végzett, személyes járt utána az elhangzottaknak. A nőket végül kaució ("óvadék") ellenében szabadon bocsátották.
A kedélyek azonban nem nyugodtak le. Erre utal, hogy egy évvel később Bernát, a városi tehénpásztor ellen indítottak eljárást. Vallomásában Bernát beismerte, hogy a boszorkányművészetet az egyik előző évben vádolt asszonytól tanulta. A vádpontok egyre sokasodtak: ellenségeinek csordáira bosszúból farkasokat küldött, varázsszert ásott az egyik tanácsos majorjának kapuja alá, a tehéntej bőségét elősegítő kotyvalékot adott el különböző asszonyoknak. A vádak szinte teljesen hasonlóak voltak, mint 1528-ban, a szerencsétlen pásztort mégis halálra ítélték, és az ítéletet máglyán végre is hajtották. A városi tanács valószínűleg egy közmegvetésnek "örvendő" személlyel akart példát statuálni.
Olykor a családi perpatvarok is visszafelé sültek el. Hans Gerl borbélymester például azzal fenyegette meg feleségét, hogy ha nem költözik el vele a városból, úgy `Vörös Péterrel tíz lovon fog a városban megjelenni, és kényszeríteni fogja őt is és a várost is akaratának teljesítésére`. Szavainak alátámasztása végett két macskát lefejezett. A borbély börtönbe került, ahonnan csak felesége hosszas könyörgésére engedték ki. (Ezek szerint ekkor már megenyhült a hitves.)
1548-ban Rákos Péterné, Ilona asszony fejezte be máglyán az életét. Az ítélet egy súlyos bűncselekményre vezethető vissza, melynek során a városi konyhát üzemeltető Krainer Sebestyén és háza népe (állapotos felesége és két szolgája) gyilkosság áldozata lett. Az elfogott bűnözök tettek terhelő vallomást Ilonára, akiről hamar kiderült orgazda és felbujtó volta. Ráadásul az asszony mindegyik gonosztevőt egy bársonyból készült kis zacskóval is ellátta, benne összebogozott cérnával. Ilona azzal bíztatta őket, hogy a zacskó megvédi őket a fegyverektől és még fogságba esés ellen is hatásos. A kihallgatás során a boszorkány minden egyéb praktikájára fény derült.
A tanulmány további izgalmas perekkel is megismerteti az olvasókat, és az érdeklődő megtudhatja, hogy a 16. századi Sopronban "csak" három embert ítéltek halálra. Az összes többi vádlottat életben hagyták, igaz, hogy többeket száműztek a városból. A bíróság sokszor helyesen mérlegelt, az asszonyi pletykálkodásként indult eseteket rágalmazási perként kezelte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük tegnap
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock tegnap
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival 2024.04.28.
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után 2024.04.28.