Hazai rekordot hozott a Csontváry-árverés

Feszült csendben kezdődött meg a Kieselbach Galéria karácsonyi árverésének csúcspontját jelentő 46. tétel licitje. A 85 millió forintos kikiáltási árról indítva hosszas, izgatott légkörű versenyben tíz-, majd húszmilliós lépcsőkben emelkedett az ár. Az utolsó árat 230 millió forintnál ajánlotta meg egy elszánt gyűjtő. (Ehhez még közel 20 százalék jutalék járul.)

Mostanáig sem a művészettörténész szakma, sem a közönség nem látta teljes egészében, teljes színpompájában Csontváry Kosztka Tivadar különleges festményét, A szerelmesek találkozását (Randevú). Az 1902 körül készült képet ugyanis soha nem állították ki, soha nem árverezték és reprodukálva is csak egy részlete volt, fekete-fehér felvételen, Lehel Ferenc 1931-ben megjelent Csontváry-monográfiájában.

Az évszázada rejtőzködő kép hollétéről a Csontváry-kutatás sem tudott , bár sokszor és sokan hivatkoztak rá. Most egy olyan családtól került árverésre, amelynek tagjai nem vallják magukat műgyűjtőnek, de akik 60 éve őrizték a ritka kincset. A teljes joggal a főművek közé sorolható Csontváry-kép igazi unikum, nemcsak páratlan minősége, hanem története, felbukkanása okán is. Ilyen kvalitású és jelentőségű mű ritkán kerül a műkereskedelmi piacra.

A Csontváry-életmű 127 ismert alkotásából mindössze 22 festmény és három grafika van magángyűjteményben. A többit múzeumok, közgyűjtemények őrzik, illetve az elmúlt másfél évtizedben mindössze négy Csontváry-képet árvereztek. Legutóbb, az idén tavasszal 180 millió forintnál koppant a kalapács a Hídon átvonuló társaság című, kisméretű műért, amelyet 80 millió forintról licitáltak ilyen magasra.

A Szerelmesek találkozása korai alkotás, ekkor zárult Csontváry stíluskereső korszaka és kezdődött nagy ívű alkotásainak évtizede. A 69,2 x 54,2 centiméteres, ragyogóan színes kompozíció központi motívuma a mindent elöntő fény, az élet forrása. A hegyek közt vöröslő nap beragyogja az egymásra néző férfi- és nőalakot. Az előbbiben magát a festőt vélik látni a műtörténészek, míg a nőben az éteri szerelem megtestesítőjét, egy képzelt lényt. Fény önti el a misztikus Ámor figurát, s a jellegzetes Csontváry-motívumokat. Így az életfát, a japános ihletésű meghajló, virágzó fát, az átlósan kanyargó utat, a kőből emelt mellvédet, a hegy és a víz találkozását.

Az elragadóan szép, titokzatos képet méltó keretben, aranyozott, reneszánsz mintát követő tabernákulumban vásárolta meg a vevő.

(Múlt-kor/MTI)