2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Macskacsontot találtak az orléans-i szűz koporsójában

2006. december 19. 12:30

A 15. századi francia hősnő egykori maradványait vizsgáló kutatók arra jutottak, hogy az általuk vizsgált hamvak nem valószínű, hogy az egykori szenttől származnak.

Idén februárban számoltunk be arról, hogy hat hónapig tartó vizsgálatoknak vetik alá Jeanne d'Arc állítólagos földi maradványait. Akkor tizennyolc szakértő kezdte vizsgálni a koporsót, majd annak felnyitása után érdekes felfedezésekre került sor.

Szent Johanna állítólagos földi maradványai egy ismeretlen szarkofágból kerültek egy francia patikushoz, aki 1867-ban átadta azokat a Tours-i egyházmegye illetékeseinek. Jelenleg Chinonban vannak kiállítva, és a kutatók 1909 óta úgy gondolják, hogy azok a szent hamvai, így az elmúlt évek géntechnológiai fejlődésével nem meglepő, hogy úgy döntöttek: újra megvizsgálják azokat.

A koporsóban furcsa dolgokat találtak: a tűzből maradt csontok mellett egy 15. századi kiszárított vászondarabot és egy balzsamozás nyomait mutató bordacsontot is azonosítottak.A csoport vezetője, Philippe Charlier szerint ez arra utal, hogy ezek vagy később kerülhettek a koporsóba, vagy az egész csak egy hamis relikvia-gyűjtemény lehet. A maradványok között megtalálták egy macska maradványait is, ami Charlier szerint lehet, hogy azért kerülhetett oda, mert a középkorban a boszorkányokra azok elégetésekor egy macskát dobtak.

A csontokon jelenleg radiokarbon analízist végeznek, így hamarosan meg tudják állapítani az elhunyt nemét is. Bár a vizsgálatokat még nem fejezték be, Charlier szerint a járulékos leletek miatt nagyon kevés esély van rá, hogy a szent maradványai lennének a sírban.

Az eretnekséggel vádolt Jeanne d'Arc bízvást koncepciósnak nevezhető pere 1431. január 9-én kezdődött meg Rouenban, az angol kormányzat székhelyén. Az angolok meg akarták bélyegezni a francia felszabadító mozgalmat, a per vezetőjének a velük szimpatizáló beauvais-i francia püspököt tették meg, aki szájuk íze szerint kezelte a vádat. Az eljárás jogilag és formailag is ezer sebből vérzett, így a szokástól eltérően tanúkat nem hallgattak meg, csak az írástudatlan vádlott vallomását vették figyelembe, akinek ügyvéde sem volt és az ítélet ellen sem fellebbezhetett a pápához.

Az egyszerű parasztlány válaszaival többször is megszégyenítette az őt csapdába csalni akaró képzett teológusokat, de ez persze nem segített rajta. javíthatatlan eretnekként halálra ítélték és 1431. május 30-án Rouen főterén nyilvánosan elégették. Utolsó szavaival Jézust és a Paradicsom szentjeit hívta, és a jelen lévő szemtanúk szerint a jelenet még a harcedzett angol katonákat is megrendítette, sokan közülük sírva fakadtak. A legenda szerint maradványait összeszedték és újra elégették, majd a Szajnába szórták, hogy megakadályozzák az ereklyék összegyűjtését.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár