Román dokumentumfilm a magyar Drakuláról
2007. február 12. 08:00
Román dokumentumfilm készült Lugosi Béláról, akinek neve a moziban összeforrt Drakula gróf megszemélyesítésével.
Korábban
A Lugosi, a bukott vámpír című filmet Florin Iepan rendező készítette német, francia, osztrák, holland és finn producerek közreműködésével. Az alkotás végigkíséri Lugosi pályafutását erdélyi szülőhelyétől, Lugostól, ahonnan művésznevét vette (eredetileg Blaskó Bélának hívták) Budapesten át Hollywoodig, szerepeit a klasszikus színpadi alakításoktól és filmbeli magyar arisztokratáktól Jézuson át a vérszívó grófig.
Ez utóbbiba annyira beskatulyázták, hogy amikor 1956-ban meghalt, Drakula jelmezében helyezték koporsóba, és a legenda szerint temetésén a szintén magyar származású Peter Lorre (Lövenstein László) megjegyezte: `Most kellene éket verni a szívébe`. Pedig tulajdonképpen csak egy véletlennek köszönhette a szerepet.
A színészre, akinek 1919-ben a Tanácsköztársaság alatti tevékenysége miatt kellett Magyarországról elmenekülnie, azért esett Tod Browning rendező választása, mert kiszemeltje, Lon Chaney, Az operaház fantomja híres alakítója, a szörnyű maszkok mestere időközben meghalt. Valamit a rendező megérezhetett benne, holott Lugosi akkoriban még szinte egyáltalán nem beszélt angolul, és szerepét fonetikusan bemagolta. Az első, 1931-es film után a vámpír végigkísérte Lugosi pályafutását, és ha éppen nem Drakulát játszott, akkor is rendszerint valamilyen horrorban vagy pszicho-krimiben foglalkoztatták. (Több Poe-feldolgozásban, például A Morgue-utcai kettős gyilkosság, vagy az Egy üveg Amontillado filmváltozatában is szerepelt).
Iepan filmjében igyekszik megfejteni azt a titkot, amellyel Lugosi a vérszomjas román nemest úgy tudta alakítani, hogy egyfajta morbid szexuális vonzerőt sugárzott. Színészek és rendezők is vallanak róla, köztük Szabó István és - felvételről - Boris Karloff, aki Frankensteinként vált filmtörténetté, és akiről a hollywoodi média elhitette: gyűlölték egymást Lugosival. A súlyos drogfüggővé vált, zaklatott magánéletű Lugosi olyan szegényen halt meg, hogy temetését Frank Sinatra fizette. Pedig az első filmek után több levelet kapott női rajongóitól, mint Clark Gable, az akkori ügyeletes amerikai férfisztár, és neve olyan biztos sikert jelentett az álomgyárban, hogy mellékszereplőként is a plakátok tetejére került.
Ugyancsak paradoxon, hogy soha egyetlen komoly díjat nem kapott, holott Martin Landaut 1995-ben Oscar-díjjal tüntették ki Lugosi Béla megszemélyesítéséért az Ed Wood című filmben.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
maják
- Háromezer éves maja települést fedeztek fel Guatemalában
- A magyar sajtó és a bolgár hadba lépés
- Minden évben várják, de eddig nem jött el a világvége
- A hódítók nem tudták teljesen eltüntetni az amerikai őslakosok hagyományos népi játékait
- A titokzatos dzsungelbéli főváros a Csillagok Háborúja díszletéül is szolgált
- A leghíresebb maja romváros eddig lezárt részei is látogathatók lesznek
- A maja villámisten ritka szobra került elő Mexikóban
- Szokatlan játékokkal múlatták az időt az Újvilág őslakosai az európai hódítás előtt
- Feláldozott emberek maradványait találták meg egy maja romvárosban
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.