Történészek értékelték az 1956-os emlékévet
2007. február 16. 11:00
Az 1956-os forradalom emlékévének eseményeit értékelték történészek a Politikatörténeti Intézet kétnapos konferenciáján.
Korábban
Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója kiemelte: a XX. század számos politikai fordulata a történettudomány munkáját is jelentősen befolyásolta, hiszen a mindenkori elitek rendre legitimációs igénnyel, `megrendelőként` léptek fel vele szemben.
Hozzátette: ahhoz, hogy a történettudomány megszabadulhasson attól a veszélytől, hogy a valódi vita helyét önigazoló monológok foglalják el, két kérdésben szakmai konszenzust kell elérni. Egyrészt abban, hogy a felkelés az egész nemzet 1956-ja volt, másrészt pedig abban, hogy az események a világfolyamatokba ágyazottan nyerik el valós kontextusukat - olvasható a közleményben.
Vida István egyetemi tanár a forradalom kezdeti szakaszában kiemelkedő szerepet játszó diákságról megjelent tudományos irodalmat tekintette át. Megállapította, hogy bár egyre jelentősebb a tényfeltáró, dokumentáló munka, a diákság részvételének motívumainak, ideológiájának, céljainak elemző bemutatásával a történelemtudomány még adós maradt.
Eörsi László történész a felkelők szerepének megítélése kapcsán arra mutatott rá, hogy a felkelők meghatározó csoportjait a munkások, ipari tanulók tették ki, de részt vettek a harcokban börtönökből szabadult lumpen elemek is. Ez azonban alapjaiban nem cáfolja, csak árnyalja a "forradalom tisztaságának" mítoszát, mint ahogy a felkelő csoportok tevékenységére nem volt jellemző a "bosszúállás", önbíráskodás sem - tette hozzá.
Tóth Eszter Zsófia, a Politikatörténeti Intézet munkatársa a naplók, memoárok és visszaemlékezések termését áttekintve abban jelölte meg az évforduló egyik jelentős eredményét, hogy középpontba kerültek a hétköznapi történetek: az évforduló "slágere" két, akkor tízes éveinek elején járó fiú naplója lett - olvasható a közleményben.
A konferencián a nemzetközi kitekintések keretében elemezték az évforduló orosz, német, angolszász, francia, spanyol és olasz tudományos és közéleti "visszhangja" mellett a román, a cseh és a szlovák értékeléseket is. Csütörtökön a konferencia 1956 és a mai magyar közgondolkodás kérdéseinek megvitatásával folytatódott.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa 2024.05.05.