Szapolyai-levéllel gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum
2007. február 19. 11:00
Szapolyai János magyar király 1533-ból származó levelével gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye.
Korábban
A levél - nézze meg nagyban is! |
Az adományozó Mosonyi Emil vízépítő mérnök nevéhez vízlépcsők és vízierőművek sokasága fűződik. Szakmai karrierjét a Horthy-korszakban kezdte, 1945 után a tiszalöki vízlépcső tervezésének és kivitelezésének műszaki vezetője lett. 1952-ben Kossuth-díjat kapott. 1953-tól a Műszaki Egyetem vízépítési tanszékének vezetője lett. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt állásából felfüggesztették. Mosonyi, egyébként Antall József miniszterelnök sógora, az ötvenes években részt vett a nagymarosi vízlépcső tervezésében. A kilencvenes években szakmai rendezvényeken érvelt a duzzasztás előnyei mellett. 1964-ben elfogadta a karlsruhei műszaki egyetem meghívását és nem tért vissza Magyarországra. Emigrációja alatt számos ENSZ-megbízatást teljesítve segítette a harmadik világ több államának vízügyi tervezéseit. Négy egyetem választotta díszdoktorává, munkásságát 1991-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 2006-ban a Széchenyi-díjjal ismerték el. |
A levél címzése - nézze meg nagyban is! |
A levél aláírója, Szapolyai János 1487-ben Szepesvárott született Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő házasságából. Az előkelő családi háttér meghatározta Szapolyai pályafutását, személye 1505-től már a köznemesi párt királyjelöltjeként szerepelt. Főszerepet játszott az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés leverésében. 1526-ban távol maradt a végzetes mohácsi csatától, II. Lajos halálát követően Szapolyai bejelentette igényét a trónra. Terveit az 1505-ös rákosi végzésre (mely szerint a Jagelló-dinasztia magyarországi ágának kihalása esetén nemzeti királyt választanak) és seregére alapozta. 1526. november 10-én a székesfehérvári országgyűlésen Szapolyait királlyá választották. Elképzeléseit azonban a Habsburgok keresztezték, mivel az 1515-ös Habsburg-Jagelló családi szerződés értelmében Ferdinánd is igényt tartott a Magyar Királyságra. December 17-én a pozsonyi országgyűlés királlyá választotta, de koronázására csak 1527. november 3-án került sor. A kettős királyválasztás nehéz helyzetbe sodorta az országot, az állandó belviszályok évtizedes harcot eredményeztek, és egyik fél sem tudta megszilárdítani hatalmát. |
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai 18:05
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter 16:05
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin 14:20
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük 11:20
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock 08:20
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival tegnap
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után tegnap
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után tegnap