A bolgár régészek szerint az ókori trákok az i.e. 13. században hatalmas fémolvasztó-központot működtettek a Rodope-hegység keleti részén.
A trák történelem hiányzó láncszeme
2006 júliusban a dél-bulgáriai Perperikon közelében bronzkori templomot tártak fel bolgár régészek. A 4667 négyzetméter alapterületű építmény ötször nagyobb, mint az athéni Akropolisz. A lelőhelyen fémmegmunkáló műhelyeket, szerszámokat, egy i.sz. 9-10. századból származó bronzkeresztet, Jézust és Máriát ábrázoló festményeket találtak.
A Perperikon teteje
A föld alól öntött fejszéket, az olvasztásnál használt fújtatót, nyílhegyeket és olvasztóedényeket is kiástak a régészek. Ezek egytől egyig arra utalnak, hogy itt egy fémolvasztó működhetett az i.e. 13. században. A szakértők szerint egy templomgazdasághoz tartozott az olvasztó, amelyhez hasonlók Krétán és a Közel-Keleten ismertek. A templom közelében olyan kerámiák is előkerültek, amelyekre eddig csak az ókori Trója feltárásánál bukkantak.
Szakrális figurák Perperikonból
A szakemberek szerint a trák történelem hiányzó láncszemét sikerült feltárni a késői bronzkor és korai vaskor közti időszakból. A két peródus közti sötét kor sokáig valódi rejtély volt a régészek és az ókorkutatók számára. Krassimir Leshtakov, a korszak történetével foglalkozó kutató szerint a sötét korban a trák törzsek békésen éltek, és roppant fejlett civilizációt alakítottak ki.
Római erőd Kaliakrában
Nem ez az első nagyszabású felfedezés: a bolgár régészet - politikai felhangokat sem mellőző - eredményei az elmúlt években szinte elárasztották a nemzetközi tudományos sajtót, és a szakemberek szerint a trákok sokmindenben megelőzték a görögöket. Így például 2006 augusztusában a Régészeti Intézet munkatársai egy ásatás során két sírt fedeztek fel a Kaliakra-foknál, két férfival és egy nővel. A sírok valószínűleg Bulgária korai keresztény korszakából (a 7-8. századból) származnak, egy család tagjait rejtik, akiket különböző időpontokban temettek el.
Dabene kincsei
A híradásokból kiderült az is, hogy Bulgária az állami vasutak privatizációja helyett egy középkori kard kiállításával van elfoglalva: a fegyvert a sírok közelében találták, és különösen értékes, ritka leletnek számít. Persze eközben Bulgária jóléte is gyarapodott, legalább 16 centiméternyi arannyal és platinával. Az ősi Trákia területén, a közép-bulgáriai Dabene falu közelében ugyanis egy 5000 éves tőrt találtak. Ugyanitt augusztusban 500 apró aranygyűrű került elő. A leletegyüttes még egy kis aranytálat, ezüstedényeket, valamint bronzból és ezüstből készült rituális késeket is tartalmaz.
Az ókori építészet kincsei
Az észak-bulgáriai Szosztránál is folytatódnak az ásatások. Az itt élt népessége és épületei már elenyésztek, az egykor virágzó civilizáció mintegy 1500 évvel ezelőtt lehanyatlott. A Trojan közelében talált ősi település egy ókori római hadiút mellett feküdt, és átnyúlt a Dunán egészen az ősi Philippopoliszig, a mai Plovdivig. Szosztrát először Kanitz Fülöp Félix magyar utazó fedezte fel a 19. század végén, de az ásatások csak 2002-ben kezdődtek el. A település története meglehetősen viharos volt. Az 5. század végén a hunok betörésének esett áldozatul. `Szosztra 4 négyzetkilométeren terül el, de soha nem lakták sokan. Az erődítmény falait még ma is két méter föld takarja` - mondja Ivan Hrisztov régész.
Szosztra romjai
Értékes felfedezésnek számít a 12 kőbe vésett felirat, amely igen becses információt nyújt a tudomány számára. Két nemrégiben felfedezett felirat a települést építő katonákról rendelkezik, és megemlíti parancsnokaikat, valamint e római út iránt érdeklődést mutató római császárokat. Az ásatások során kerámia- és üvegtálakat, pénzérméket, ékszereket, valamint egy trák bronzmaszkot is találtak. A szakemberek jelenleg is az ásatások folytatását tervezik, és ahol lehet helyre akarják állítani a település épületeit. Trojan vezetői már össze is állítottak egy csomagot turisták számára, és 2006. augusztusában több, mint 500 látogatója volt a frissen felfedezett régészeti lelőhelynek.
Trák aranykorona
A Szófiában 2006 júliusában újra megnyitott római amfiteátrum első nyomait - az építmény keleti részét - egy új szálloda építése közben fedezték fel a Dondukov sugárúton. Később a nyugati részt is megtalálták Bulgária új áramszolgáltató vállalata központjának építésekor. Zharin Velicskov, a régészek vezetője, magyarázata szerint az amphi görög szó annyit jelent, hogy dupla, kettős. A szófiai amfiteátrum is két félkörből áll, amelynek méretei csak 10 méterrel maradnak a római Colosseumtól. Szerdika (Szófia latin neve) népessége kisebb volt Rómáénál, ezért az az amfiteátrumban lévő ülőhelyek száma is kevesebb.
Ásatások a szófiai amfiteátrumban
A szakemberek mostanáig a keleti részen négy, a nyugatin pedig három szektort tártak már fel. Mindkét oldalon egy-egy bejárat van, amelyet árok köt össze, mindkét bejáratot fémmel borították, és kétszárnyú ajtóval látták el. A nyugati oldalon a régészek három faoszlopot találtak, amelyek a vadállatokat rejtő rácsok felállítását segítették. Az eddigi ásatások azt mutatják, hogy ez egy igazi amfiteátrum volt, nem csupán egy egyszerű színház. Az amfiteátrum i.sz. 3-4. században épült, amit az előkerült pénzérmék és edények is alátámasztanak. Az építmény alatt egy másik meglepetés is várt a régészekre: megtalálták egy korábban - a 2. században - épített színház romjait, amit az új amfiteátrum építésekor lebontottak.
Ami azonban a régészek számára hatalmas felfedezés, az a városvezetés számára bosszúság. Szerencsére a hotel építői felismerték a lelet értékét, és belekalkulálták a szálloda terveibe. A nyugati résznél építő vállalat pedig egy másik építési területet kért a várostól, hogy a páratlan régészeti felfedezést helyreállíthassák, és mindenki számára láthatóvá tehessék.
Szenzációs leletek és örökségvédelmi aggályok
2006 november elején a brit Christie's aukciósház bejelentette, hogy árverésre bocsát egy antik bizánci-bolgár tálat. Stefan Danajlov bolgár kulturális miniszter azonban levelet írt a Christie's-nek, amelyben elmondta, hogy a tálat 1999-ben egy kincsvadász találta meg, aki az értékes leletet illegális úton csempészte ki az országból. A brit aukciósház szerint a tálat 1903-ban fedezték fel, és azóta magánkézben, illetve egy múzeum gyűjteményében volt. Danajlov az árverés elhalasztását kérte, és az angol bíróság is tiltó rendelkezést hozott, amit azonban nem vettek figyelembe. Az ezüsttál kikiáltási ára 180 ezer angol font volt, de mivel a licit nem érte el a 300 ezer fontot, az eladás meghiúsult.
November végén ásatások kezdődtek Pazardzsikban a tál eredetének bebizonyítására. Eddig annyit sikerült kideríteni, hogy a település az i.sz. 5-6. századig lakott volt, és a Bizáncba vezető főútvonal mentén feküdt. A tál származási helye azonban még bizonytalan.
Szenzációnak számítanak az északnyugat-bulgáriai Ohoden faluban talált leletek is. A feltárt házak szigetelési rendszere 6000 évvel idősebb, mint a rómaiaké, és itt bukkantak rá Európa legősibb épségben maradt gyermekcsontvázára, és a Balkán legrégibb fazekasműhelyére is. A csontváz novemberben került elő az ősi falu prehisztorikus temetőjéből. A teljesen épen maradt falu mindössze két méter mélyen feküdt a mai talajszint alatt.
A Szvilengrad közelében dolgozó régészek azt is bizonyítani tudják, hogy a trák korszakban agyműtéteket is végrehajtottak. A régészcsoport egy 4000 éves koponyát talált, amelybe sebészi pontossággal lyukat metszettek. Georgij Nerizov vezető régész szerint a koponya i.e. 2500-1800 körüli időből származik, és a rajta lévő lyukat egyértelműen orvosi célból vágták.
Az ohodeni leletek
Augusztusban egy csaknem 7000 éves kőtábla vált ismertté Bulgáriában, amelyen vélhetőleg a világ legrégebbi feliratai olvashatók. Nyikolaj Ovcsarov régész egy magángyűjtőtől szerezte meg a leletet, amelyet már 20 éve felfedeztek. A kb. nyolc centis táblán öt, egyenként két elemből álló jel látható. A lelet nagy hasonlóságot mutat két másik 5000 éves táblával, amelyeket az elmúlt években találtak Bulgáriában.
A Veliko Turnovo megyében fekvő Golemanite falu közelében pedig egy olyan aranyból készült trák mellvért került elő, amelyen a trák naptár ábrázolása látható. A trákok időszámítása szerint az év 12 hónapból és 360 napból áll. Minden évben hozzáadtak az utolsó hónaphoz öt napot. Három évszakot különböztettek meg, és 60 ünnepnapjuk volt. A lelet igen értékes, mivel a trákok nem hagytak maguk után írásos emlékeket, ezért az időről alkotott elképzeléseikről ez az egyetlen tárgy tanúskodik.
Kincsek Rogozenből
A térképészeknek is át kell rajzolniuk az ország térképét, mivel júliusban a közép-bulgáriai Karlovo megyében új várost fedeztek fel. A település a régészek szerint egy hatalmas trák uralkodó székhelye lehetett. A leletek között találjuk az első Bulgária területén talált, görög stílusú cseréptetőt, egy erődítmény falának a romjait, és sok görög eszközt, amelyeket a Földközi-tenger térségéből származó bor behozatalánál használtak. Várnától nem messze egy több ezer éves, 9 méter magas tornyot találtak, amely egy hercegnő védelmét szolgálta. A tornyot hatalmas falak veszik körül, amelyek valószínűleg a kikötőt védték.
A bolgár tengerparton fekvő Sinemorets falu és a Veleka folyó torkolatának közelében egyedülálló trák aranyleletekre - arany- és ezüsttálakra, egy a földistennőt ábrázoló kultikus agyagedényre, egy rendkívül értékes koszorúra és arany fülbevalókra - bukkantak. A bolgár rendőrök nem sokkal később három ősi szekeret és két díszt találtak Sztara Zagora közelében egy elhagyatott szőlőskertben. A bronzdíszítéseket valószínűleg rablók téphették le a szekerekről, és valamilyen oknál fogva a járművet díszítő ezüstöt otthagyták.
