Nem vállalnak kollektív felelősséget a népirtásért a boszniai szerbek

A boszniai muzulmán vezetők azt követően kezdték követelni a boszniai szerb államalakulat felszámolását, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság múlt hétfőn felmentette a népirtásban való kollektív bűnösség felelőssége alól Szerbiát mint államot a 200 ezer halálos áldozattal járó, 1992-95-ös boszniai háború ügyében, de megállapította: Belgrád megszegte azt a kötelezettséget, amelynek alapján meg kellett volna akadályoznia az ilyen cselekményeket a jugoszláv utódállamban. A bíróság egyben népirtásnak minősítette, hogy Srebrenica városánál 1995 nyarán a boszniai szerb erők csaknem 8000 boszniai muzulmán férfit és fiút mészároltak le.

A muzulmán vezetők - élükön Haris Silajdziccsal, a kollektív boszniai államelnökség muzulmán tagjával - azzal indokolták követelésüket, hogy Bosznia és Hercegovina mai alkotmányos berendezkedése, így a boszniai Szerb Köztársaság is népirtás, tömegesen elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnök eredményeként jött létre.

A boszniai szerb vezetők - Nebojsa Radmanovic, a kollektív boszniai államelnökség soros elnöke, Nikola Spiric, a boszniai szerb parlament elnöke és Milorad Dodik boszniai szerb miniszterelnök - szerdai közös nyilatkozatukban viszont visszautasítottak minden olyan "rosszindulatú kísérletet", amellyel a boszniai szerbek kollektív felelősségre vonását célozza. Hangsúlyozták, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború során elkövetett háborús bűnökért az azokért felelős egyéneknek kell az igazságszolgáltatás színe előtt számot adni tetteikért.

A boszniai háborút lezáró békeszerződés értelmében Bosznia és Hercegovina mintegy felén-felén két, nagy önállóssággal rendelkező államalakulat, a boszniai Szerb Köztársaság és a horvát-muzulmán föderáció jött létre, amelyeket gyenge központi kormányzat köt össze.

(Múlt-kor/MTI)