Spiritiszta ellenfelei mérgezhették meg Houdinit

Minden idők talán legnagyobb bűvésze, Harry Houdini 1874. március 24-én született Budapesten, Weisz Erik néven, egy rabbi fiaként. Erik Weisz egészen fiatalon, cirkuszi trapézmutatványokkal kezdte artista-pályafutását, majd 1882-es New Yorkba költözésük után show-műsorokban lépett fel - mérsékelt sikerrel. Művésznevét Jean-Eugène Robert Houdin francia mágustól kölcsönözte, akitől a legtöbb bűvésztrükköt látta.

Houdini - az artistáskodást megelégelve - bűvésznek állt, s ebben a műfajban fényes világkarriert futott be. Szenzációs, látványos mutatványaival mindenhol meghódította a közönséget. Leghíresebbek szabaduló-mutatványai voltak, sikerült sértetlenül kimenekülnie többek között börtöncellából, folyómederből, szűk ládából, szekrényből, de még jégtömbből is. Fantasztikus szabadulásainak titkát sohasem fejtették meg.

Pályafutásának vége felé erőteljes kampányt folytatott a "hiszékenység vámszedői": a sarlatánok, gondolatolvasók, szellemidézők és általában a "természetfeletti" trükkökkel operáló szélhámosok ellen. E témában két könyvet is írt. 1926-ban bekövetkezett halálát az okozta, hogy virtuskodásból hagyta magát keményen gyomorszájon vágni.

George Hardeen, Houdini testvérének unokája pénteken New Yorkban tartott sajtóértekezletén közölte: 81 évvel a mutatványos halála után most végérvényesen tisztázni akarja, hogy egy okkultista szekta mérgezte-e meg, vagy sem, bosszúból amiatt, hogy Houdini rendszeresen leleplezte kétes praktikáikat. A szakértői csoport tagja többek közt az a Michael Baden, aki tagja volt a John F. Kennedy és a Martin Luther King halálát vizsgáló bizottságoknak, valamint az a James Starrs, aki Jesse James és a "bostoni fojtogató", Albert DeSalvo exhumált tetemét vizsgálta.

Dr. Jim Starrs törvényszéki orvosszakértő Harry Houdini magyar származású amerikai szabadulóművész sírhelyét méri le New York Queens negyedében

A hivatalos verzió szerint az 52 éves mutatványos hashártyagyulladásban hunyt el, amely azért alakult ki, mert a hasát ért ütés következtében perforálódott a vakbele. Ám boncolásra nem került sor. Nem kevés találgatásra adott okot már annak idején is, hogy amikor a halotti bizonyítványt kiállították 1926. november 20-án, Houdini testét - amelyet vonaton szállítottak át Detroitból New Yorkba - már eltemették Queensben, tehát a gyilkosság bármiféle esetleges bizonyítéka is hamar a föld alá kerül. Néhány nap múlva egy újság címlapján ez állt: "Vajon meggyilkolták Houdinit?"

A Houdini titkos élete című, 2006-ban megjelent életrajzi könyvben a két szerző, William Kalush és Larry Sloman újból felébresztették a gyanút. Ők is azt írták, hogy leginkább a Spiritualisták nevű okkultista szervezetnek állhatott érdekében eltenni láb alól a műsoraiban őket folyton kipellengérező Houidinit. E szervezet egyik tagja Sir Arthur Conan Doyle, a Sherlock Holmes-történetek világhírű írója volt. A szerzőpáros idézi azt az 1924-es levelet, amelyben Doyle arról ír, hogy Houdini "pontosan azt fogja kapni, ami neki jár", s hogy úgy véli, "hamarosan mindenért megfizet". És két évvel később a tökéletes egészségi állapotnak örvendő Houdini már halott.

A szerzőpáros szerint a Spiritualisták az efféle esetekben többnyire a mérgezés módszeréhez folyamodtak, valószínűleg arzént használtak, ám az arzén évtizedekkel később is kimutatható. A szerzőpáros szerint továbbá sem zárható ki, hogy Houdinit egy kísérleti szérum ölte meg, amelyet egyik orvosa fecskendezett a szervezetébe egy detroiti kórházban. Noha Houdini komolyan vette a Spiritualisták halálos fenyegetéseit, testőrök nélkül utazott, legfeljebb Bess, a felesége kísérte.

Az exhumálást meglepő módon támogatja Anna Thurlow is, az okkultista szekta egyik médiumának, Margerynek a dédunokája. Állítólag egy 1924-es szeánsz alkalmával Margery, aki férjével együtt gyűlölte Houdinit, egy Walter nevű szellemet küldött hozzá, s ez halálos átkot szórt a mutatványosra. Anna Thurlow szerint az efféle képzelgésekben élő emberekkel óvatosnak kell lenni, és ha bármilyen bizonyíték szólna amellett, hogy Houdinit megmérgezték, akkor a végére kell járni az ügynek.

(Múlt-kor/MTI)