Magyar művészek 20. századi városélményei

A `Magyar írók Berlin-élménye 1900-1933` alcímű tárlat a huszadik század első felében Berlinben járt magyar művészek, írók, költők élményeit dolgozza fel, a német város művészekre gyakorolt hatását vizsgálja. A kiállítás bemutatja azokat a jellemző helyszíneket, amelyek fontos szerepet játszottak a Németországban élő magyar művészek életében, így például a város dinamikáját szimbolizáló pályaudvart, a Sturm galériát, a Nürnberger Cafét.

Részlet a kiállításból

Német nyelvű első kiadásokkal és szépirodalmi részletekkel Molnár Ferenc, Hatvany Lajos, Márai Sándor, Déry Tibor és Rejtő Jenő berlini benyomásait idézik fel. A tárlat Balázs Béla írói, filmrendezői, dramaturgi pályáján keresztül hívja fel a figyelmet arra, milyen szerepet vállaltak a magyarok az európai filmgyártás egyik fellegvárában.

A PIM válogatást nyújt az avantgárd művészetre fogékony magyar fényképészek munkáiból is. A látogatók megtekinthetik többek között Kepes György, Kárász Judit, Besnyő Éva, Moholy-Nagy László munkáit. Az irodalom és a képzőművészet szoros kölcsönhatására Kassák Lajos, Mattis-Teutsch János, Scheiber Hugó, Tihanyi Lajos és Bernáth Aurél festményei és grafikái világítanak rá.

A kiállításon plakátok, fellépő-ruhák, báli meghívók, képeslapok is szerepelnek. A tárlathoz az összegzés szerint nyolc múzeum, illetve gyűjtemény anyagából kölcsönöztek alkotásokat és hétköznapi tárgyakat. A PIM 2004 márciusában indította el sorozatát, az első rendezvény középpontjában Párizs állt. A tárlat címe Ady Endre szavait idézte: "Páris nem ereszt el" - Magyar írók Párizs-élménye 1900-1936.

A magyar kulturális kapcsolatok másik jelentős európai bázisa Berlin, illetve Németország, egy-egy irodalmi mű német fordításának fogadtatása nagyban meghatározza az alkotás további európai pályafutását, ezért választották a kiállítás-sorozat második állomásának a német fővárost. A tárlat szeptember 1-ig tekinthető meg Budapesten, azt követően a berlini Collegicum Hungaricum épületében látható.

(Múlt-kor/MTI)