A szovjet diplomácia győzött a genovai értekezleten
2007. április 10. 15:30
Genovában nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1922. április elején nyílt meg a magyar szóhasználatban "génuai konferenciának" nevezett nemzetközi tanácskozás.
Korábban
Háborúellenes szovjet követelések
Lloyd George |
A genovai konferenciával kapcsolatos egyik nyugati szándék az volt, hogy ha a katonai intervencióval nem sikerült térdre kényszeríteni a szovjeteket, akkor más úton-módon kell ezt keresztülvinni. Megoldásnak kínálkozott egy külön az "Európa gazdasági helyreállítására" hivatott tanácskozás összehozása, amely módot adhatott volna a tőkés rendszer ellentmondásainak szovjetellenes platformon való elsimítására, szovjetellenes egységfront összekovácsolására.
Az orosz küldöttségvezető Lenin személyes megbízásából a konferencián első ízben hirdette meg "a két rendszer békés együttélésének" elvét és feltételeit, valamint az "átfogó fegyverzetcsökkentés" programját. Ez utóbbival szemben egyedül a francia küldöttségvezető, Barthou lépett fel nyíltan, a többiek jobbnak tartották nem irritálni országuk közvéleményét.
Georgij Csicserin szovjet-orosz külügyi népbiztos, delegációvezető a génuai konferencia első plenáris ülésén, 1922. április 10-én nagy visszhangot, egyben a nyugati delegációknál felhördülést kiváltó beszédet tartott. A militarizmus terheinek enyhítését, a fegyverzet általános csökkentését, a hadseregek zsugorítását, a hadviselés szabályainak kijavítását, a legbarbárabb harcmódok, egyebek között a légi hadviselés betiltását, a békés lakosság elleni katonai akciók szigorú betiltását követelte. Nem csoda, ha ezek után a konferencia azonnal levette laza napirendjéről a leszerelési témákat és bizonytalan későbbi tárgyalófórumok elé utalta (Hága, Genf, Róma, Locarno, stb.).
A szovjet delegáltak |
Az persze már a génuai konferencia első ülésén világossá vált, hogy a német delegáció nem szándékozik az antant-hatalmak szertelen igényeit aktívan támogatni, Nagy-Britannia ugyanis szóba sem engedte hozni a Versailles-i szerződés rendelkezéseinek enyhítését és a német jóvátétel problematikáját. Az 1922. április 16-án tető alá hozott rapallói szerződés az orosz diplomácia megnyilatkozásai szerint "a két tulajdonrendszer - a szocialista és a kapitalista - közötti egyenjogúságot rögzítette".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko 09:50
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap
- 7+1 híres merénylet a történelemből tegnap
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa tegnap
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák tegnap