Szikvízgyártó kisüzem költözik a sóstói skanzenbe
2007. április 10. 18:30
Még az idén megkezdődik a Nyíregyháza-Sóstói Múzeumfalu hiányzó gazdasági épületeinek kialakítása; az év végéig egy régi fényképész műhellyel, egy szikvízgyártó kisüzemmel, valamint a híres szatmári szilvapálinkát készítő régi tarpai szeszfőzdével bővül a skanzen.
Korábban
Mint mondta, az intézmény kész tervvel rendelkezik a falu kialakításának befejezésére. Már ki is jelölték azokat a régi épületeket, amelyeket a nyírségi tájegység egy-egy településéről a skanzenbe helyeznének át - hangsúlyozta Páll István. Az igazgató szerint a többi a rendelkezésre álló forrásokon múlik, hiszen a régi épületek áttelepítése rendkívül költséges.
Magyarázatként hozzáfűzte, hogy az épületek megvásárlását alapos, minden részletre kiterjedő műszaki felmérésnek kell követnie. Az egyes szerkezeti elemeket beszámozzák, hogy a bontás alatt szétszedett és szükség szerint kijavított vagy kicserélt anyagok az áttelepítési helyreállítás során ugyanoda kerüljenek vissza, ahol eredetileg voltak. A szakemberek becslése szerint csak a magtár áthelyezése 20 millió forintba kerülne - mutatott rá Páll István.
Az ország második legnagyobb skanzenjét, a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdői Múzeumfalut 1970-79 között alakították ki, hét és fél hektáros területen. A skanzenbe a szatmári, a beregi, a nyírségi és a nyíri-mezőségi tájegységből kerültek népi építmények, bádog-, szalma- nád-, vagy zsindelytetős épületek.
A régi házak, porták, gazdasági épületeikkel, berendezési tárgyaikkal együtt láthatóak a múzeumfaluban, amelynek központjában ott áll a templom, a harangtorony, a paplak, az iskola, a tűzoltószertár, a szatócsbolt, a kocsma és a mesteremberek műhelyei. A megye jellegzetes sírjeleinek gyűjteményét pedig a múzeumfalu temetője mutatja be.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.