2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Közel-keleti háborút tervezett az Egyesült Államok

2007. április 25. 12:00

Az Egyesült Államok 1967-ben, a hatnapos háború előtti hetekben egy rövid ideig azt tervezte, hogy megtámadja Izraelt, ha az további katonai terjeszkedésbe fog.

Az 1967-es, más néven hatnapos háború ezen ismeretlen oldalát eddig igen kevesen ismerték, hiszen az erre vonatkozó dokumentumokat egész mostanáig szigorúan titkosították. Azokat eredetileg a washingtoni Védelmi Elemzések Központjának szakértője L.Weinstein szerkesztette egybe, amikor 1968 februárjában `A 14-es számú kritikus incidens` címmel vetette papírra az egy évvel korábbi terveket. Az elemzést most már akárki tanulmányozhatja, bár az abban szereplő források identitásának megőrzése és haditervek pontos részleteinek cenzúrázása sokak szerint erősen megkérdőjelezve a dokumentum szavahihetőségét.

A cikk szerint 1967. május 20-án Theodore John Conway tábornok, a külföldi katonai missziókat felügyelő Csapásmérő Parancsnokság (Strike Command) vezetője arra adott utasítást, hogy készítsék elő azokat a terveket, amelyeket korábban egy arab-izraeli háborúba való lehetséges katonai beavatkozásról készítettek, az egyiket Izrael míg a másikat az arabok oldalán. Washington a térségben ugyanis a területi sértetlenséghez ragaszkodva próbált fellépni az egyes államok oldalán; éppen ezért nem engedték volna az arab államoknak Izrael elpusztítását, vagy a zsidó állam további terjeszkedését sem.

A tábornok azonban kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezek az alapelvek még mindig követhetőek-e, mivel szerinte Izrael túlzottan megerősödött katonailag, így lehetséges, hogy az amerikai lakosság evakuálása egyszerűbb lenne. Egy esetleges háborút szerinte csak határozott és erős katonai fellépéssel állíthatnának meg, akár az arabok akár Izrael ellen. Arra azonban vigyázni kell, hogy a zsidó állam nyílt támogatásának még a látszatát is elkerüljék, hiszen így a szovjetek is határozottabban támogatják majd az arabokat - állította. Szerinte a hidegháború kulcsát is a Közel-Kelet jelenti, így vigyázni kell az ott fennálló status quo-ra.

A katonai fellépés így egy utolsó megoldás lehetne - írta május 28-án, és annak a harcok beszüntetésére illetve a fegyverszünet kikényszerítésére kell irányulni, majd ezután békefenntartóként kell felügyelni a tárgyalásokat. A javaslatokból egy előzetes vázlat is elkészült június 5-ére, ám ekkorra a történelem túlhaladta az amerikai vezérkar álmait: a Közel-Keleten kirobbanó háború lehetetlenné tett bármilyen felkészülést.

Június 6-ára nyilvánvalóvá váltak az izraeli légierő sikerei, ezért az amerikai főparancsnokság a katonai beavatkozás elhalasztása és a diplomáciai rendezés elindítása mellett döntött. Fontosnak tartották az ENSZ bevonását, és a szovjetekkel folytatott tárgyalásokat is. Utóbbiak azért lehettek különösen szükségesek, mert az Izrael elpusztításától való félelmet ekkorra az arab államokmegsemmisülésének réme váltotta fel, amely viszont akár szovjet intervenciót is eredményezhetett volna - áll a tanulmányban.

Az egykori izraeli katonai főparancsnokok is nyilatkoztak a lapnak: elmondásuk szerint nem tudtak arról, hogy Amerikának ilyen tervei voltak, ám az biztos, hogy nem hagyták volna megállítani magukat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár