Csendben emlékeztek Guernica bombázására
2007. május 2. 12:00
A történelmi kisváros lebombázásának 70. évfordulóján félárbocra eresztették a zászlót a városházán és gyászlepleket terítettek számos erkélyre a baszkföldi Guernicában.
Korábban
Az emlékezés is problémát jelent
70 évvel ezelőtt, 1937. április 26-án a spanyol polgárháborúban Francisco Franco tábornokot támogató német és olasz vadászrepülőgépek földig rombolták Guernicát, a történelmi baszk várost. A bombázást azonban már a kezdetektől fogva téves információk özöne kísérte, amelyet a történészek csak évtizedekig tartó kutatómunka során tudtak feltárni. Guernica eközben a második világháború légibombázásainak előképe lett, amelyet Pablo Picasso örökített meg a 20. század egyik leginkább emblematikussá vált festményén.
Számos ismert személyiséget hívtak meg a megemlékezésekre, köztük az argentin Adolfo Pérez Esquivelt, a Nobel-békedíj 1980-as kitüntetettjét, Juan José Ibarretxét, a baszk autonóm kormány fejét és számos olyan város - köztük Hirosima, Volgográd (a volt Sztálingrád) és Varsó - polgármestereit, amelyekben nagy pusztításokat végzett a háború. Ibarretxe köszöntötte a szőnyegbombázás néhány túlélőjét, majd Miguel Ángel Aranazzal, Guernica polgármesterével együtt megnyitott egy kiállítást, amelyen fotók és festmények láthatók a bombázás előtti és utáni városról. Guernica a békéért címmel több nyelven felolvastak egy nyilatkozatot.
Sokak szerint mindez nagyon jellemző az országra, amely a mai napig nem nézett szembe polgárháborús múltjával. Spanyolország az elmúlt években jelentős kulturális és gazdasági hatalommá vált, de kritikusai szerint a siker az ország legnagyobb katasztrófájának romjaira épül.
Guernica bombázásának túlélői szerint azonban a felejtés számukra sohasem volt megoldás. Az Emlékezés Guernicára nevű békeszervezet adatai szerint ma mintegy 200 túlélő van még életben, akiknek a bombázás napjáról őrzött emlékei megrázóak és borzalmasak egyben. A 84 éves Luis Iriondo például elszakadt a családjától, és egy óvóhelyen bújt el a város központjában. "Nem volt világítás, nem volt szellőzés, és olyan sokan zsúfolódtunk össze, hogy alig lehetett lélegezni. Attól féltem, hogy becsap egy bomba, és a romok élve maguk alá temetnek." Végül úgy döntött, kimegy az utcára: "Jobb, ha lelőnek, mintha a romok élve maguk alá temetnek" - meséli. Pedro Balino a vasútállomáson tartózkodott a barátjával, amikor megszólaltak a szirénák, és az első repülők megjelentek. A város körüli dombokra menekültek, és onnan nézték a pusztítást. Amikor vége lett, visszamentek, hogy túlélők után kutassanak. "A bombázás után lejöttünk a dombról, Guernica bejáratánál nyolc vagy tíz halottat találtunk. Az egyiknek hiányzott a feje, a másiknak nem volt karja. Néhányat ismertem közülük. Mind fiatalok voltak, 15 vagy 16 évesek" - meséli. |
Azok pedig, akik Franco 1975-ös halála után megélték az ország demokratikus átalakulását, azt hitték, hogy a megbékélés egyet jelent a múlt eltemetésével. A háborús nemzedék unokái és dédunokái azonban több nyíltságot követelnek, hiszen szerintük "egy emlékek nélküli országnak nincs értelme."
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.