Orosz kiállítás a Szovjetunió magyar hadifoglyairól
2007. május 18. 16:00
Fogságban, távol a hazától: magyar hadifoglyok a Szovjetunióban címmel nyílt történeti dokumentumkiállítás a moszkvai magyar kulturális intézetben.
Korábban
Ez az első olyan kiállítás, amelynek megrendezésében magyar és orosz részről egyaránt közreműködtek a hadifoglyok történetét kutató, dokumentáló legfontosabb intézmények: jelesül a magyar honvédelmi minisztérium hadtörténeti intézete, az orosz katonai levéltár, a Vojennije memoriali orosz hadisírgondozó együttműködési társaság és a krasznogorszki hadifogoly-múzeum - mondta Varga Éva Mária, a moszkvai magyar kulturális központ levéltári intézetének vezetője az MTI-nek a honvédelem napja alkalmából adott fogadással egybekötött megnyitón, amelyen több mint kétszázan vettek részt.
Ez a kiállítás a magyar és orosz levéltárosok és történészek közös munkájának újabb állomása a 2005-2006-ban oroszul, majd magyarul is megjelent dokumentumgyűjtemény (Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban) után - mutatott rá Andrej Artyizov, az orosz levéltári felügyelet igazgatóhelyettese, elégedetten nyugtázva, hogy ez a meglehetősen átpolitizált téma az utóbbi években valóban komoly, objektív tudományos kutatások tárgyává vált. Artyizovnak ebben szerzett érdemeiért Pro Cultura Hungarica érmet nyújtott át Schneider Márta magyar kulturális szakállamtitkár.
Holló József, a magyar hadtörténeti múzeum főigazgatója úgy vélte, hogy a (magyarországi szovjet és az oroszországi magyar világháborús sírokkal és síremlékekkel kapcsolatos összes kérdést szabályozó) 1995-ös megállapodással Magyarország és Oroszország "olyan híd építésébe kezdett, amely már szilárd pilléreken áll". Ezzel az együttműködéssel "követendő példát mutatunk Európának" - vélte a tábornok. Holló József az MTI érdeklődésére elmondta, az 1995-ös megállapodás alapján többször fordultak már az orosz hatóságokhoz szovjet katonasírok áthelyezése érdekében, amit a magyar városrendezések is szükségessé tettek. Az exhumálás után katonai pompával került sor a visszatemetésekre, és ugyanígy történt ez Oroszországban is - mutatott rá.
Artyizov a tallinni szovjet hősi emlékmű hirtelen áthelyezésére vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy a múlthoz objektívan kell viszonyulni, de helytelen egy sorba helyezni a fasisztákat és azokat, akik a fasizmus ellen küzdöttek. "Amikor a szovjet hadsereg bevonult Kelet-Európába, akkor a fasizmus ellen harcolt. Igaz, hogy ezt egy későbbi időszakban megtorlások követték. De nem kell a kettőt összekeverni." "A múltnak a megértésére kell törekedni, együttérzéssel, hogy ne elválasszon bennünket. És a magyar-orosz levéltári bizottság éppen ebben az irányban dolgozik" - tette hozzá Artyizov.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában tegnap
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf tegnap