Elveszett dokumentumok a nagy pestisjárvány okairól
2007. június 4. 11:00
Évszázadokon át a patkányokkal érkező bolhákat okolták a középkori Fekete Halálért. Újabb kutatások szerint azonban inkább az ebola vírushoz hasonló kór szedte áldozatait.
Korábban
A Dorseti Történeti Központban nemrég előkerült 14. századi iratanyagok alapján a Gillingham települést 1348. októberében elérő járvány története rajzolódik ki, amely az ott élő 2000 ember felével alig négy hónap alatt végzett.
A halálozásokat egy részletes jegyzőkönyvben örökítették meg, amelyben a korszaktól igen szokatlan módon minden három hétben összegzést és sajátos statisztikát is készítettek az elhunytakról. A kutatók számára mindebből az volt igazán érdekes, hogy a járvány 1348-49 telén is tovább terjedt, amikor a bolhák és patkányok a hideg miatt nem mennek a szabadba. A pestisjárványt feltehetőleg vírusos fertőzés okozhatta, amely a vérhashoz vagy az ebolához hasonló tüneteket produkált, és azokhoz hasonlóan emberről emberre terjedt.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a közfelfogással ellentétben valószínűleg nem a bubópestis baktériuma, hanem egy Ebola-szerű vírus irtotta ki a 14. század közepén Európa lakosságának negyedét. A Liverpooli Egyetem két járványkutatója 6 évvel ezelőtti tanulmányában úgy ítélte meg, a vírus bármikor újra útjára indulhat.
A történelemkönyvek szerint a később fekete halálnak elnevezett járvány 1347-ben, a szicíliai Messina kikötőjébe érkezve jutott Európába. Más feltételezések szerint 1347-ben a pestis kórokozója jóval északabbra, Genovában ért az öreg kontinensre. A kórt a jelenleg érvényes magyarázatok szerint a Krím-félszigetről hazatért genovai hajósok, illetve a hajópatkányokon élősködő, fertőzött bolhák hurcolták magukkal. A járvány öt év alatt gyakorlatilag megtizedelte Európa lakosságát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.