Ókori zsidó hétköznapok a virtuális Kumránban
2007. július 2. 13:00
Korábban
Erőd, villa, közösségi központ
A két kutató azt állítja, hogy a mintegy 1800 négyzetméter alapterületű, kétemeletes építmény négyemeletes tornyával és 300 négyzetméteres udvarával nem olyan a formában lehetett egy vallási közösség otthona, ahogy azt az első ásatásokat vezető Roland de Vaux, francia dominikánus pap gondolta. De Vaux ugyanis úgy vélte, hogy a tekercsekben magukat `yahadnak` nevező eredeti lakók az esszénusok voltak. Elméletének középpontjában a közösségi étkezőcsarnok áll, amelyről a tekercsek részletes leírást adnak. Cargill és Schniedewind szerint azonban a korai ásatások ugyan rengeteg edényt felszínre hoztak, az étkező azonban mégsem volt az eredeti építmény része. `Amikor az étkezőt a modellünkbe helyeztük, rájöttünk, hogy csak később toldották az épülethez. Csak az eredeti építmény déli oldalához illik` - mondja Cargill.
De ha Kumránt eredetileg nem is közösségi élet céljára tervezték, fejlődése során nem csupán erődként használták. Norman Golb, a Chicagói Egyetem professzora 1996-ban írt cikkében amellett érvelt, hogy az építmény mindig is erőd lehetett. Az UCLA kutatói viszont úgy vélik, hogy az építmény eredeti részei, a négyemeletes torony és a két másik oldalon kialakított mély árok valóban erődre utalnak, de a melléképületek elhelyezkedése és a hozzátoldások inkább lelki, elmélkedő életre utalnak.
A kutatók például rekonstruálni tudtak egy hatalmas, a területen végigfolyó vízrendszert, amelyből feltöltötték a 10 rituális fürdőt, amelyet a fazekasok használtak, és amely ellátta vízzel a lakosokat, állatokat és növényeket. Ezen kívül a terület északnyugati oldalán csak egy alacsony fal védte a mezőgazdasági célra használt földeket, ami nem igazán jellemző egy erődre.
A többi tudóshoz hasonlóan Cargill és Schniedewind is úgy véli, hogy a közös tulajdon elvét valló esszénusok minden vagyonukat, így az ott talált tekercsek 70%-át is Kumránba vihették. Úgy gondolják, hogy a tekercsek fennmaradó 30%-ában leírt yahad csoport az esszénusokat takarja, és hogy ők írták a Kumránban összeállított szövegeket, amelyek a Júdeai sivatagban folyó közösségi életet örökítették meg. Az UCLA kutatói szerint az esszénusok a római katonák támadásától tartva pakolták a tekercseiket cserépkorsókba, és rejtették el a Kumrán közelében lévő barlangokban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.