A román Egyházügyi Hivatal Irattárának hasznosíthatósága
2007. augusztus 16. 13:49 Nagy Mihály Zoltán
A román kommunizmus történetének feldolgozása a '90-es években nagy nehézségek árán indult meg. A kutatóknak szembesülniük kellett a levéltári források hozzáférhetetlenségével, és a kutatások akadályoztatásával. A román kommunizmus bűnének feltárására létrehozott ún. Tismăneanu Bizottság tagjainak nyílt lehetősége először olyan forráskibocsátó állami intézmények irattárának, iratanyagának a feltárására, amelyek mindezidáig zárolva voltak a történésztársadalom tagjai előtt. Ennek köszönhetően indulhattak meg a kutatások a román Egyházügyi Hivatal Irattárában is.
Az egyházmegyei források nyomában
Cikkemben éppen ezért az ott felhalmozott irattípusokról (bevett egyházak, megfigyeltek, neoprotestánsok, egyházi szertartások, egyházi vezető személyekről készült jelentések, tartományi és megyei meghatalmazottak jelentései, egyház és állam együttműködése, teológiák, egyházi iskolák, szerzetesrendek felszámolása, a román állam és a Vatikán kapcsolatai, stb.) szeretnék rövid ismertetést tartani. Ugyancsak érintem ezen források hasznosíthatóságát és ismertetem a forrásközlés során felmerülő fordítási problémákat is. Kitérek a román kommunizmus egyházpolitikai sajátosságainak ismertetésére, valamint megkísérlek egy rövid mérleget készíteni arról, hogy a Vatikánban a 60'-as években meghirdetett Ostpolitik milyen eredményeket hozott a Szentszék és a román állam viszonylatában, ill. a romániai katolikus egyház belső működésére, státusára vonatkozólag.Az Egyházügyi Hivatal Irattárában felhalmozott iratok feldolgozása új távlatokat nyithatnak a romániai magyar egyháztörténet-íráson belül. Ennek hasznosítása még jócskán várat magára, de jelentőségét akkor mérhetjük fel igazán, ha röviden kitérünk azon egyháztörténeti munkák elemzésére, amelyek 1990 után láttak napvilágot, és kutatásuk tárgyaként a magyar anyanyelvű négy romániai püspökséget választották. Módszertanilag vizsgálva ezeket az írásokat, kézenfekvő az a megállapítás, hogy ezek a munkák személyközpontúak.
Az erdélyi egyházmegye püspökének, Márton Áron életművét, a szatmári egyházmegye vértanú püspökének, Scheffler János pályáját, vagy a szatmári egyházmegye egykori ordináriusának, Pakocs Károly életútját feldolgozó könyvek magáról a személyről szólnak; ezen a prizmán keresztül kapunk betekintést az adott egyházmegyék belügyeibe, az állam és az egyház kapcsolatrendszerébe, és óhatatlanul egy szenvedéstörténet rajzolódik ki előttünk. Ebből a megközelítésből következik az állam és az egyház viszonyrendszerének az átértelmezése, amely leszűkül a kisebbség és az állam, vagyis a romániai magyar közösség és a román állam viszonyának ismertetésére. A Vatikán és Bukarest közötti diplomáciai kapcsolatok és a két fél által közösen elfogatott egyezmények tanulmányozása valójában ennek az ellenkezőjét támasztják alá.
Ezek a munkák területileg is behatároltak, hiszen elsősorban az erdélyi és a szatmári egyházmegye életébe nyerünk betekintést, a nagy múltú temesvári és a nagyváradi egyházmegye története a háttérbe szorul, holott a négy püspökség működése elválaszthatatlan egymástól. Miközben a személyek szinte már érinthetetlenné válnak (ehhez hozzájárul az a tényező is, hogy Márton Áron és Scheffler János esetében elindult a szentté avatási eljárás), addig az egyház társadalmi szerepvállalása, az egyház felügyelete alatt működő, egész egyházmegyékre kiterjedő, vagy éppen a plébániai közösségek szintjén létrehozott egyházi szervezetek tevékenysége továbbra is fehér foltok maradnak. Azt azonban el kell ismerni, hogy ezek a könyvek, a fentebb felsorolt hiányosságok ellenére, jó alapot jelentenek a további egyháztörténeti kutatásokban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 20:20
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap